A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

181. A bizonyított tényállás szerint: A terhelt a t.-i önkéntes tűzoltók parancsnoka volt. Az önkéntes tűzoltók többsége 16 —18 éves fiatalemberekből állt. A fiatalok szakoktatása a terheltre volt bízva. Az oktatások alkalmával, de a pihenőn is a terhelt trágár és szemérmet sértő kifejezéseket használt a fiatalkorúak előtt, szerelmi kalandokat mesélt. Egyik alkalommal elővette hímvesszőjét és az asztalra téve oda akart vizelni, majd egy másik alkalommal ugyancsak a hímvesszőjét vette elő és arra sapkáját ráakasztva ugrált. A jeleneteknél nemcsak az önkéntes tűzoltók, hanem azok több ismerőse is jelen volt, akiknek egyes közös helyiségekbe szabad bejárásuk volt. A járásbíróság ítéletével H. J. terheltet bűnösnek mondotta ki meg nem határozható rendbeli szemérmet sértő bűntettben. Az elsőbíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezéseket a megyei bíróság elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a járásbíróság ítélete és a megyei bíróság végzése eUen. — A Legfelsőbb Bíróság az óvást alaposnak találta. Törvénysértő a járásbíróság ítéletének jogi minősítése, s ennek folytán törvénysértő a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság fellebben éseket elutasító végzése is: A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás alapján a terhelt bűnösségót csupán ama két cselekmény miatt látja megállapíthatónak, amikor hímvesszőjét elővéve azt a fiatalkorúak előtt mutogatta. Ezen túlmenő terhel ti magatartás — trágár beszél, kifejezések használata, megjegyzések tétele — alapja lehet esetleg fegyelmi eljárásnak, de bűncselekményt meg nem valósít. A Legfelsőbb Bíróság ezért ezen utóbbi terhelti magatartásokat a bűnösség köréből kirekesztette. A terhelt bűnösségének alapját képező cselekmény helyesen nem a BHÖ 348. pontban felvett szemérmet sértő bűntettet, hanem a BHÖ 189/A. pont (1) bekezdésének 1. tételébe felvett garázdaság bűntettét valósítja meg. Bár a cselekmény maradéktalanul megvalósítja a szemérmet sértő bűntett tényelemeit, de ugyanakkor megvalósítja a garázdaság bűntettének tényelemeit is. Ugyanis az ilyen magatartás súlyosan sérti a társadalmi együttélés szabályait és a szocialista erkölcs semmibe vételét jelenti. Az 1955. évi 17. sz. tvr. 7. §-a a garázdaság bűntettét 1 évig terjedhető börtönnel rendeli büntetni, szemben a BHÖ 348. pontban felvett szemérmet sértő bűntett 3 hónapig terjedhető büntetésével. Ezért a terhelt cselekményét azon törvényhely szerint kell minősíteni, , amely a súlyosabb büntető rendelkezést tartalmazza. (1959. XI. 23. — B. törv. 2442/1909.) 233