A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

189/A. pont (1) bekezdésének első fordulatában felvett garázdaság bűntettének minősítette. A d.-i megyei bíróság ítélete indokolásának lényege szerint terhelt cselekménye azért nem minősül garázdaság bűntettének, mert a cselekmény este történt, a terhelten, a sértetten ós anyján kívül más nem volt jelen, arról mások is alig vehettek tudomást és mert nyilvános botrányt, felháborodást vagy riadalmat nem okozott. A megyei bíróság álláspontja azonban törvénysértő. A BHÖ 189/A. pont (1) bekezdésének két fordulata közt ugyanis alapvető különbséget jelent az, hogy az első fordulat megvalósulásához nem szükséges a nyilvános elkövetés. A második fordulat megállapításához viszont szükséges a nyilvános botrány, felháborodás, vagy riadalom tényleges bekövetkezte, ezzel szemben ezt a fordulatot olyan magatartás is megvalósíthatja, amely nyilvánosság hiányában a garázdaság megállapítására az első fordulat alapján nem volna alkalmas. (B. K. 143.) A törvényességi óvás — a vádirattal egyezően — szemérem elleni erőszak bűntettének fennállását állította. Ez az álláspont azonban téves. A BHÖ 327. pont alá eső szemérem elleni erőszak bűntettét ugyanis az követi el, aki valamely nőszemélyen erőszakkal vagy fenyegetéssel házasságon kívül fajtalanságot követ el. Az ítélkezési gyakorlat (B. H. 1613.) szerint a szemérem elleni erőszak tényállási elemét képező erőszak megvalósulásához olyan fizikai erőkifejtés szükséges, amelynek .közvetlen célja a nő komoly ellenállásának legyőzése és amely erre alkalmas lehet. M. S. terhelt T. M. sértett első ellenállására, tiltakozó mozdulatára nyomban abbahagyta a sértett testének érintését, fizikai erőkifejtésre, erőszak alkalmazására sor nem került, annak megkísérlése sem történt, fenyegetést sem használt. Terhelt cselekményéből tehát az erőszak vagy fenyegetés, mint törvényi tényállási elem hiányzik. (1960. VIII. 10. — B. törv. 1302/1960.) Megfértőztetós bűntette Megjertöztetés bűntettének törvényi tényállási eleme, hogy a sértett 14. életévét be nem töltött leány tisztességes legyen. E körülményt is tisztázni kell a bizonyítás során. 177. Az ítéleti'tényállás szerint: A terhelt megegyezett R. J.-néval, a sértett anyjával, hogy a 12 éves Margit nevű leánya a terheltnél a takarítási és mosási munkákat elvégzi. A sértett leány 1957 szeptember havában elment a terhelt lakására és ott a takarítás és rrfosási munkákat elvégezte. Ezt követően a sértett többször is elvégezte ezeket a munkákat. Díjazásképpen a terhelttől kisebb-nagyobb összegeket kapott. 1957. óv szeptember hó 228