A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)
szóles körben lefolytatott bizonyítás eredménye alapján törvényszerűen állapította meg. Az ítéleti tényállást, bár az lényegében M. M. sértett vallomásán alapszik, számos körülmény alátámasztja. Az elsőfokú bíróság a felmerült bizonyítékokat összességükben, egybevetve mérlegelte és részletesen megindokolta, bogy miért fogadta el M. M. sértett vallomását. A bíróság az ügyet minden vonatkozásban kellően felderítette és a további bizonyítási indítványokat, mint feleslegeseket belyes indokok alapján utasította el. Az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok helyesen vontak következtetést a terhelt bűnösségére. Törvényt sértettek azonban a cselekmény minősítésénél. A fővárosi bíróság ugyan helyes okfejtéssel mutatott rá, hogy a szemérem ellem erőszak bűntettének megállapítása sérti az anyagi jogot, minthogy az adott esetben a BHÖ 327. pontjában foglalt bűntett megvalósulásához szükséges erőszak vagy fenyegetés, illetve a nőszemélynek öntudatlan, vagy akarata nyilvánítására, vagy vélelmére tehetetlen állapota bizonyítást nem nyert, illetve az nem állott fenn. A terhelt és sértett között fennállott függőségi viszony kihasználása pedig nem pótolja a BHÖ 328. pontjában meghatározott fenyegetést. Azonban a fővárosi bíróság is anyagi jogszabályt sértett, amikor a terhelt cselekményét feltűnően 'durva becsületsértés bűntettének minősítette. A terhelt cselekménye meghaladja a becsületsértés körét. De egyébként is a becsületsértés megállapítására időben előterjesztett magánindítvány hiányában nem kerülhet sor. A terheltnek a tényállásban megállapított tevékenysége mindenben megvalósítja a BHÖ 323. pontjában felvett ifjúság elleni bűntettet, mert a terhelt, mint tanár a nevelésére bízott leánygyermeket a vele való fajtalankodásra rávette, ezzel pedig kétségtelenül a fiatalkorút az erkölcsi züllés útjára vezette. (1959. IX. 2. — B. törv. 1531/1959.) Erőszakos nemi közösülés Lemenő ágbeli rokonon elkövetett erőszakos nemi közösülés bűntette helyett vérfertőztetés törvénysértő megállapítása. Az erőszak jogalmának meghatározása. 174. Az ítéleti tényállás szerint: Ny. L. terhelt feleségével 1947. évben kötött házasságot és házasságából három gyermek született. Terhelt felesége 1958. január 21-én kórházba került, ez időtől kezdve a háztartást a terhelt 18 éves mostohaleánya : Ny. E. vezette. 1968. január 30-án délután terhelt munkából hazajövet a városba készült és emiatt átöltözött. Közben azt mondta Katalin nevű 13 éves leányának, hogy menjen be a szobába ős igazítsa meg a kályhában levő 224