A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

lezettsőgőt. A bíróságok e megállapítást a terhelt csökkent munkaképességére és 2 kh. mezőgazdasági ingatlan vagyonára alapították. Közelebbről azonban nem tisztázta a járásbíróság terhelt vagyoni helyzetét. Erre pedig már csak annál is inkább szükség lett volna, mivel a vádirat szerint 2 kh. mezőgazdasági ingatlannal és 964 •-öl szőlővel rendelkezik terhelt, holott a tárgyaláson csak 2 kh. mezőgazdasági ingatlanról nyilatkozott. Ez a körülmény is, de egyébként is e bűncselekménnyel kapcsolatos bűnösség megállapításához elengedhetetlen terhelt vagyoni helyzetének pontos felderítése. Mivel az eljárt járásbíróság ezt elmulasztotta, ezért ítélete megalapozatlan. A fellebbezési bíróság nem őszlelte az ítélet megalapozatlanságát és ezért végzése törvénysértő. (1960. V. 11. — B. törv. 631/1960.) 165. Az ítéleti tényállás lényege a következő : A bíróság ítéletével terheltet G. J.-nó házasságon kívül 1946-ban született Hona nevű gyermeke tartására 1953. november 13. napjától kezdődően havi 100 Ft felemelt tartásdíj fizetésére kötelezte. A terhelt e kötelezettségének 1956 október haváig eleget tett, azóta azonban tartási kötelezettségét nem teljesíti. Az agrárproletár családból származó terhelt jelenleg a felesége 4 kat. hold földjón gazdálkodik. Házasságából 4 gyermek született, ezenkívül a háztartásában él a feleségének első házasságából született 15 éves fiúgyermeke is. A terhelt az eljárás során beismerte, hogy 1956 szeptember óta tartásdíj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, azonban azzal védekezett, hogy ekkor a munkahelyéről — ahol addig a tartásdíjat a fizetéséből levonták — ki kellett lépnie, mert a felesége az idő tájt szülte meg negyedik gyermeküket, s így a mezőgazdasági munkák kizárólag reá hárultak. Azóta a felesége 4 holdas, gyenge minőségű, homokos földjét műveli, s annak hozamából a családja eltartása mellett a megííélt gyermektartásdíj fizetésére képtelen. Nehéz anyagi körülményei bizonyítására kérte a helyi vb. elnök és párttitkár tanúkénti kihallgatását. Az elsőfokú bíróság ezt a bizonyítási kórelmet elutasította, mert az csupán az eljárás elhúzását eredményezné, álláspontja szerint ugyanis az a körülmény, hogy terheltnek háza és 4 hold földje van és egészséges munkabíró személy, anyagi helyzete további tisztázását szükségtelenné teszi. A járásbíróság ifj. F. J. terheltet bűnösnek mondotta ki az 1958 : 21. sz. tvr. 1. §-a (1) bekezdésében foglalt tartási kötelezettség elmulasztásának bűntettében. A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság végzésével a vádlott és védője által a bizonyítás kiegészítése iránti kérelem elutasítása miatt és felmentése végett bejelentett fellebbezést elutasította, s így az elsőbíróság ítélete jogerőre emelkedett. 213