A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

nak, hogy a fennálló tiltó jogszabályok ellenére nem ivartalanított méncsikót idegenitett el. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a járásbíróság ítélete ellen. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. A 10.550/1947. (IX. 13.) Korm. sz. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a mént, amelynek ivartalanítása elrendeltetett, az ivartalanítás végrehajtásáig sem elidegeníteni, sem marhalevélköteles forgalomba hozni nem szabad. Az elidegenítési tilalom tehát oly méncsikóra vonatkozik, amelynek ivartalanitását az erre hivatott bizottság elrendelte. A megállapított tényállás nem tartalmaz adatot abban a vonatkozásban, hogy a terhelt által elidegenített méncsikó ivartalanitását elrendelték, Hyen értelmű vallomást sem a községi vb. elnök, sem a járlatlevélkezelő nem tett. Minthogy tehát a terhelt által elcserélt méncsikó vonatkozásában nem állott fenn az elidegenítési korlátozás, a járásbíróság törvénysértéssel állapította meg terhelt bűnösségét. (1959. XI. 15. — B. törv. 2247/1959.) Állati bőrök kikészítése mikor képez bűntettet? 156. A bizonyított tényállás szerint a terhelt birkabőröket és báránybőröket vett át kikészítés végett. A járásbíróság a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett vádja tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terheltnek a vád tárgyává tett cselekménye csupán szabálysértést valósít meg és így annak elbírálása végett az iratokat a járási tanács vb. szabálysértési előadójához rendelte áttenni. A jogerős ítélet ellen benyújtott törvényességi óvás a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett alapjául szolgáló cselekménynek szabálysértésként való értékelése. — Az óvás nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság is osztja ugyanis a járásbíróságnak azon álláspontját, hogy a terheltnek a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettként vád tárgyává tett cselekménye a szabálysértés kőiét nem haladja túl. Sem az átdolgozásra átvett bőr mennyisége, sem annak értéke, de az elkövetés körülményei sem indokolják a közellátási bűntett megállapítását. Az eljárt bíróság idevonatkozó határozata megfelel a Legfelsőbb Bíróság BK. 231. sz. állásfoglalásában foglalt szempontoknak. (1959. XII. 15. — B. törv. 2339/1959.) A szúrópróbaszerű vizsgálat eredményéből az árdrágítás rendszeres voltára, tehát nagyobb mennyiséget érintő elkövetésre kell következtetni. 157. Az ítéleti tényállás szerint: A terheltek a b.-i H. téri húsboltban eladók voltak. A terheltek ellen 1958 nyarán több bejelentés érkezett, 205