A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)
sértést képez, — a 33 kg kenyérgabona és némi szalma gondatlanságból folyó megromlása miatt nincs törvényes alap a bűntett megállapítására. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor hatáskörébe nem tartozó ügyben eljárt. (1959. XI. 9. — B. íörv. 1970jl9ő9.) Szarvasmarha és borjú engedély nélküli levágása mikor képez bűntettet, illetve mikor szabálysértést ? 153. A megállapított tényállás szerint: B. I. terhelt az 1957 november hó elején K. községben tartott vásáron borjút vásárolt, majd az lakóhelyén, T. községben 1957. november 27. napján a saját lakodalma céljára engedély nélkül levágta. Az állat bőrét utóbb a bőrgyűjtőnek átadta. A járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondotta ki a terheltet engedély nélküli állatvágás által elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a járásbíróság ítélete ellen. — A Legfelsőbb Bíróság ezt a törvényességi óvást alaposnak találta. Ugyanis az 1957. évi június hó 28. napján hatályba lépett 1957. évi 37. sz. törvényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint szarvasmarhát és borjút magánfogyasztásra csak engedély alapján szabad levágni.. Az 5. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban — amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki szarvasmarhát vagy borjút engedély nélkül levág vagy levágat. Mivel pedig jelen esetben a büntetlen előéletű terhelt az egy borjút saját lakodalmán való fogyasztás végett vágta le engedély nélkül, cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. Törvényt sértett tehát az ügyben eljárt járásbíróság, amikor terheltnek szabálysértési cselekményét bűntettként bírálta el. (1959. II. 10. — B. törv. 125/1959.) Termény készlet engedély nélküli forgalombahozatala miatt közellátás érdekét veszélyeztető bűntett törvénysértő megállapítása. 154. Az ítéleti tényállás szerint: D. J. és D. J.-nó terheltek 1957 november havában az r.-i vasútállomás közelében az országút mellett egy olyan házba költöztek, amely korábban kocsma volt. A régi szokás szerint a terheltek által lakott házban sok utas és az állomásra állatot hajtó gazda tért be. Terheltek a saját termésű borukat nagyrészt a hozzájuk betérőknek mérték ki poharazás útján. így a terheltek nagy forgalmat bonyolítottak le, azonban a poharazással kimért ital mennyisége nem állapítható meg. Terheltek a lakásukon poharazás útján másoktól vásárolt nagy mennyi203