A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

annyiban foglalkozott, hogy azt vállalkozásszerű iparűzésként jelölte meg. A Legelsőbb Biróság elnöke törvényességi óvást emelt a bíróság ítélete ellen. — Az óvás az alábbiak szerint alapos. A bíróság a döntése meghozatalánál figyelmen kívül hagyta az árdrágító üzérkedéssel kapcsolatosan kialakult és a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 276. sz. (B. H. VI. évf. 7. szám) állásfoglalásában kifejezésre jutott bírói gyakorlatot. Eszerint az iparengedéllyel rendelkező kisiparos terhére az árdrágító üzérkedés bűntette az ,,ipari vállalkozás" fennállása esetén is csak a BHO 265. pontjának c) alpontjában foglalt bűntetti tényelemek meglétére figyelemmel állapítható meg. Az 1958. évi 9. sz. tvr. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint az a kisiparos, aki az alkalmazottakra vonatkozó törvényes rendelkezést megszegi, vagy kijátssza [a tvr. 15. § (1) és (2) bekezdése], ha a cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Ha tehát a kisiparos a megengedettnél több alkalmazottat foglalkoztat, szabálysértést követ el. Önmagában e körülmény alapján nem lehet a kisiparos terhére üzérkedés bűntettét megállapítani. Amennyiben azonban a terhelt magatartásában az ipari vállalkozás egyéb ismérvei is — amelyeket az említett kollégiumi állásfoglalás felsorol — adva vannak, az árdrágító üzérkedés bűntettét meg kell állapítani. Ezért a bíróságnak a terhelt 1957. évi december hó 31. napjáig terjedő időre vonatkozó tevékenységét illetően, vizsgálnia kellett volna és tényállást megállapítani arra nézve, hogy a több alkalmazottat ós bedolgozót foglalkoztató terhelt maga ipari munkát végzett-e, és milyen mértékben. Vagy pedig úgyszólván kizárólag csak szervezői és kereskedői spekulációs tevékenységet fejtett-e ki. Továbbá a terhelt által feldolgozott nyersanyag és az elkészített áruk mennyisége meghaladta-e a törvényes keretek között működő játékkészítő kisiparosok által készített áruk mennyiségót. Hozott-e a terhelt forgalomba olyan árukat, amelyeket nem ő készített, hanem csere vagy vétel útján másoktól szerzett be. Általában a terhelt által foglalkoztatott személyek számára, az általa fenntartott külön kereskedelmi irodára, a forgalomba hozott áruk mennyiségére, nemkülönben az adóhatóság által megállapított jövedelmére figyelemmel nem haladta-e meg a tevékenysége lényegesen az átlagos játékkészítő kisiparos tevékenységi körét. Mindezen körülmények alapján kell megállapítani, hogy a terhelt kisiparosi, vagy lényegében kapitalista, spekulációs, kizsákmányoló tevékenységet folytatott-e. Az utóbbi esetben a bűnösségét árdrágító üzérkedés bűntettében meg kell állapítani, egyébként pedig a bűnösségét árdrágító 188