A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

céljára készít. Az adott esetjen. azonban nem erről van szó, hanem nagy mennyiségű eladásra szánt mustnak, illetve bornak cukor hozzáadásával történt hamisításáról. Az 1936. évi V. tv. 9. §-a musthoz cukornak hozzáadását tiltja és kimondja, hogy az így előállított bort hamisítottnak kell tekintetni. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 131. sz. állásfoglalása szerint műbornak továbbeladás (beszolgáltatás) céljára való készítése általában már önmagában alapul szolgálhat a BHÖ 265. pont c) alpontjában felvett árdrágító üzérkedés bűntettének a megállapítására. Az állásfoglalás indokolása szerint műbőr készítéséhez cukor és élesztő beszerzésére van szükség. Spekulációs célzatból üyen beszerzés a 265/c. pont szerinti befejezett árdrágító üzérkedésnek tekintendő. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 131. sz. állásfoglalásában kifejezésre jutott elv nemcsak műbőr készítése esetén, hanem értelemszerűen bornak cukor hozzáadásával történt hamisítása esetén is alkalmazásra kell hogy kerüljön. A bornak cukor hozzáadásával történt hamisítása esetén is éppen úgy, mint eladásra szánt műbőr készítésénél fennforog spekulációs célzat. A musthoz hozzákevert cukor erjedése folytán ugyanis a must maiigánfoka emelkedik és így a must, illetve az abból kiforrt bor általában a cukor árát jelentős mértékben meghaladó magasabb áron értékesíthető. Nyereség elérése céljából történik tehát cukornak a musthoz való keverése. A borhamisítás céljából vásárolt cukor ugyan a musttal történt erjesztés folytán nem eredeti, hanem átalakult formában került értékesítésre, ez azonban a dolog lényegét, a cukornak nyerészkedési célzattal történt vásárlását nem érinti, mert az átalakulás jelentősebb munka nélkül pusztán a cukornak a musthoz való keverésével fokozott, de egyébként is lezajló természetes erjedési folyamatnak az eredménye. A borhamisítást a törvény tiltja. A borhamisításhoz felhasznált cukornak az elkövető által való vásárlása eszerint gazdaságilag nem igazolható nyereség eléiése céljából történik. A terhelt a vádbeli tényállás szerint tehát árucikket (cukrot) gazdaságilag igazolatlan nyereség eléiése céljából vásárolt és azt jelentősebb munka nélkül, vagyis szükségtelen közbenső kereskedéssel szándékozott a fogyasztóhoz juttatni, ez a tevékenysége pedig megvalósítja a BHÖ 265. pont c) alpontjában felvett árdrágító üzérkedés bűntettét. (1959. V. 13. — B. törv. 778j1959.) Árdrágító üzérkedés megállapítása bűnszövetkezet tagjai által ellopott anyagok továbbeladása esetén. 138. Az ítéleti tényállás szerint : F. B. II. r. vádlott 1951. évtől anyagnyüvántartói munkakörben dolgozott a 41/1. sz. Építőipari Vállalatnál. 184