A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)
Ártúllépős Használati cikkek tekintetében az állampolgárok egymás közti ügyleteinél ártúllépés nem állapítható meg. 133. A bizonyított tényállás szerint: O. J. 1958 május hó elején az ó.-i fmsz boltban 5200 Ft-os vételálért 1 db. Berva-Moped gyártmányú motorkerékpárt vásárolt, majd azt 3 hét múlva T. F. sz.-i lakosnak 800 Ft-tal magasabb áron, 6000 Ft-ért eladta. így 800 Ft illetéktelen nyereségre tett szert. A járásbíróság álláspontja szerint ezzel hatósági ármegállapítást meghaladó áron adta el a vádlott a motorkerékpárját és ezzel elkövette az ártúllépés bűntettét. A járásbíróság rámutatott arra is, hogy igaz az, hogy a vádlott 146 Ft-ot költött a motorkerékpár javítására, azonban ez nem jogosította fel a hatósági árnál magasabb áron történő értékesítésre. A járásbíróság ítéletével O. J. terheltet bűnösnek mondta ki ártúllépés [BHÖ 265. pont a) alpont és 272. pont] bűntettében. A fenti ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A járásbíróság ítéletét a legfőbb ügyész törvényességi óvással támadta meg, mert álláspontja szerint a terhelt cselekményének minősítése törvénysértő. — A törvényességi óvás részben alapos. Kétségtelen, hogy a járásbíróság tévedett akkor, amikor a vádlott bűnösségét a BHÖ 265. pont a) alpontjában felvett bűntettben állapította meg. A hatósági ármegállapítás ugyanis a nagy-, illetve kiskereskedelmi forgalomban történő új árucikkek eladására vonatkozik. Nincsen azonban hatósági ármegállapítás az állampolgárok által megvett ós továbbadott használt áruk árának megállapítása tekintetében. Nincs olyan jogszabály sem, amelyik használt motorkeiékpár, vagy más használati cikk tekintetében az állampolgárok egymásközötti ügyleteinél az eladásra kerülő árucikk árát megszabná. így a terhelt cselekményének ártúllépés bűntetteként minősítése törvénysértő. A tényállásból kitűnőleg a terhelt az általa vásárolt Berva-Moped motorkerékpárt három hét múlva eladta. A terhelt tárgyalási vallomása szerint a motort ez idő alatt nem is használta. Ezek a körülmények arra mutatnak, hogy a terhelt a motorkeiékpárt eleve nem azzal a szándékkal vásárolta, hogy azt használatra megtartsa, hanem azzal, hogy nyereséggel továbbadja. Ilyen körülmények mellett pedig a cselekmény helyesen a BHÖ 265. pont c) alpontjában felvett árdrágító üzérkedés bűntetteként minősítendő. A törvényességi óvásban kifejtett azt az álláspontot, hogy a terhelt cselekrrényével a BHÖ 265. pont b) alpontjában felvett árdrágító áru-uzsora bűntettét valósította meg, a Legfelsőbb Bíróság nem tette magáévá. Az az álláspont, hogy senki sem tarthat igényt olyan nyereségre, amely hasznos gazdasági tevékenység nélkül csupán üzleti spekuláció folytán állott elő ős 178