A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A járásbíróság a terheltét 3 óvi próbaidőre feltételesen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ez ellen az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, mert a terheltet 5 éven belül egy ízben már felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és így az újabb büntetés felfüggesztése törvényt sért. —_Az óvás alapos. A járásbíróság 1955. október 30-án jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és jogtalan elsajátítás bűntette miatt 4 hónapi börtönbüntetésre és 400 Ft pénzbüntetésre ítélte ; a börtönbüntetés végrehajtását azonban 3 óvi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. így a terhelt az újabb bűntett elkövetését megelőző 5 éven belül a felfüggesztés kedvezményében már részesült. Igaz ugyan, hogy az 1959. évi 39. sz. tvr. 1. §-ával módosított Btá. 66. § (2) bekezdés d) pontja szerint a terhelt korábbi büntetése tekintetében a törvény erejénél fogva mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, mert a próbaidő a büntetés végrehajtásának elrendelése nélkül ért véget: ez a körülmény azonban a Btá. 55. § (3) bekezdés c) pontjában írt tilalom érvényesülését nem érinti, mert e tilalom érvényesülése független a rehabilitáció beálltától. Következésképp törvényt sértett a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben újabb bűncselekménye miatt kiszabott büntetés végrehajtását 3 óvi próbaidőre felfüggesztette. — A Legfelsőbb Bíróság ezért az említett törvénysértést megállapította. A törvényességi óvás elbírálása során azonban továbbmenően vizsgálat tárgyává tette, hogy egyáltalán szükségesnek mutatkozik-e a járásbíróság által elbírált ügyben a terhelttel szemben büntetés kiszabása. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson kihallgatott állattenyésztési csoportvezető vallomásából megállapítható, hogy egy megfelelően kiképzett kutyával kb. 300 db birka bízható egy juhászra. Az eljárásban adatok vannak arra is, hogy az Állami Gazdaság a juhászok részére kutyáról nem gondoskodik és hogy terheltnek egy fiatal betanítatlan őrző kutyája volt. Ilyen körülmények között a megfelelő juhászkutyával nem rendelkező terhelt az egy emberre bízható 300 helyett 500 juhból álló nyájra csak nagy figyelemmel és emberileg igen nehezen kifejthető erővel tudott vigyázni. Ez a körülmény pedig a terhelt mulasztásának büntetőjogi értékelésénél semmiképpen figyelmen kívül nem hagyható, sőt ennek folytán az általa elkövetett bűntett oly csekély jelentőségűnek mutatkozik, hogy vele szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen (Btá. 56. § I. fordulata). A Legfelsőbb Bíróság ezért a Bp. 227. § (1) és (4) bekezdése értelmében a törvényességi óvással megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben az eljárást büntethetőséget kizáró ok folytán megszüntette. (1960. V. 24. — B, törv. I. 803(1960.) 150