A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Ilyen adat hiányában pedig a terhelt terhére csupán az a mulasztás róható, hogy az őr bunda kölcsönadását a megfelelő, a társadalmi tulajdon vélelmét szolgáló elővigyázatossági intézkedések (kölcsönvevő nevének, személyi adatainak, lakcímének megtudakolása) nélkül engedélyezte. A terhelt ismertetett mulasztása a társadalmi tulajdonban levő őrbundának olyan hanyag és könnyelmű kezelése, amellyel a terhelt a társadalmi tulajdonban 1500 Ft összegű károsodást idézett elő. E hanyagság és a kár között az okozati összefüggés is fennáll akként, hogy a kölcsönvevő személyének ismeretében vagy az őrbunda, vagy annak értéke a disszidálás ellenére is visszaszerezhető lett volna. A megyei bíróság minősítése — a kifejtettek szerint — törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért — e törvénysértés megállapítása mellett — a hivatkozott ítéletet hatályon kívül helyezte és a terhelt bűnösségét a BHÖ 235. pontban foglalt, a társadalmi tulajdon hanyag kezelésével elkövetett bűntettben állapította meg. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt nem őszlelt. Enyhítőként a terhelt javára értékelte, hogy büntetőjogi felelőssége a polgári felelősség fokát egészen lényegtelen különbséggel meghaladó mérték erejéig áll fenn, hanyagsága egyébként is igen csekély fokú, végül, hogy az őrbunda kölcsönadása az ellenforradalom zilált körülményei között a hideg idő viszontagságainak kitett, idegen szállító vállalati dolgozó egészségének védelme érdekében történt. A felsorolt rendkívüli körülmények alapján a Legfelsőbb Bíróság a munkás osztályhelyzetű terhelttel szemben a börtönbüntetés legkisebb mértékének alkalmazását is méltánytalannak találta. Ezért a Btá. 51. § (3) bekezdésében foglalt enyhítési lehetőség alkalmazásával a terhelt anyagi helyzetével arányban álló 500 Ft pénzbüntetést szabott ki. (1959. II. 24. — B. törv. I. 320/1958.) Társadalmi tulajdont károsító sikkasztás folytatólagosan elkövetettként való törvénysértő minősítése. 112. A terhelt a földművesszövetkezet m.-i fiókboltjának a vezetője volt. Ebben a minőségében 1957. május 6-tól május 27-ig terjedő időszakban a fiókbolt pénztárából italfogyasztásra sorozatosan kivett 10 — 20 Ft-ot kitevő összegeket. Cselekménye következtében 2958 Ft kár keletkezett. A terhelt a kár leplezése érdekében 1957. május 27. napján az általa vezetett bolt raktárában önbetöiést hajtott végre. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki a terheltet a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással folytatólagosan elkövetett bűntettben s ezért 4 hónapi börtönre és 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. 142