A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

eredményben a követelésnek a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadásával egy jelentőségű. A Legfelsőbb Bíróság az elsőbíróság okfejtésével nem ért egyet. A terhelt vezetése alatt álló italbolt bevételei naponkint nem voltak postára adhatók, hanem a néhány nap alatt összegyűlt bolti bevételt egy-v. szerre kellett a boltvezetőnek postára adnia. így a terheltnek egymagában az a magatartása, hogy 2000 Ft összegű bolti bevételt a lakásán tartott, büntetőjogi szempontból nem kifogásolható. Az pedig, hogy a 2000 Ft bolti bevételt vissza akarta „csempészni" a bolt pénztárába, egyáltalán nem mutat jogtalan el tulajdonítási szándékra, hanem éppen ellenkezőleg : a bolti pónztárállomány rendezését célozta. Hyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság a 2000 Ft-tal kapcsolatos tényállást a bűnösségi tényállás köréből kirekesztette. A terhelt bűnössége ennek folytán egyfelől 2162,34 Ft jogosulatlan kihitelezésóre ós 200 Ft bolti bevételnek P. M. részére való jogosulatlan kölcsönadására korlátozódik. A terhelt által eszközölt jogosulatlan kihitelezés a BHÖ 231. pontban foglalt társadalmi tulajdon sérelmére hűtlen kezeléssel elkövetett bűntettnek minősül. A terheltnek az a további magatartása pedig, hogy 200 Ft bolti bevételt jogosulatlanul kikölcsönzött, a BHÖ 494. pont (1) bekezdésében foglalt, tulajdon elleni szabálysértés volna. Figyelemmel azonban a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma 184. számú állásfoglalásában kifejtett arra az elvre, hogy ha a BHÖ 494., vagy a 496. pontja alá eső egyik cselekmény 200 Ft-ot meg nem haladó, a másik pedig ezt meghaladó kárt okozott, két bűntett halmazatát, illetve — megfelelő esetben — ismételten elkövetett bűntettet kell megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság a terhelt bűnösségét a társadalmi tulajdon sérelmére hűtlen kezeléssel elkövetett bűntettel halmazatban a BHÖ 236. pont (1) bekezdésében foglalt, a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással elkövetett kisebb súlyú bűntettben állapította meg. Az elsőfokú bíróság részéről törvénysértő volt, hogy a terhelttel szemben végrehajtandó börtönbüntetést szabott ki. A terhelt cselekményeinek tárgyi súlya nem jelentős. Az engedély nélküli kihitelezósnek, amikor nem jelentős ós azonnal megtérülő összegről van szó, a társadalmi veszélyessége csekély. A 200 Ft kölcsönadásának a tárgyi súlya is jelentéktelen. így a cselekmények jellege olyan, amely a büntetés végrehajtásának a felfüggesztését egymagában indokolttá tenné. A terhelt által a társadalmi tulajdonban okozott kár teljes egészében megtérült. A bűncselekmény elkövetése és az ítélet meghozatala óta hosszabb idő telt el. A terhelt büntetve még nem volt, két kiskorú gyermeke van, a felesége évek óta betegeskedik s emiatt kereső foglalkozás folytatására képtelen, a terhelt vagyontalan. 135