A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Postai kézbesítő sikkasztási cselekményének és okirathamisításának törvényszerű minősítése. 102. A terhelt 1954 óta áll a posta szolgálatában, mint kézbesítő. 1957. május 28-án D-nak 173 Ft-ot, 1957. június 6-án pedig F-nének 655 Ft-ot kellett volna kézbesítenie. A kézbesítés helyett azonban ezeket a pénzösszegeket elsikkasztotta, a címzettek nevét pedig a postautalványra hamisította. 1957. június 16-a és 1957. június 18-a közötti időben hírlap előfizetésre többektől összesen 184,20 Ft-ot, rádióelőfizetésre pedig két egyéntől 20 Ft-ot vett át, amely összeget ugyancsak elsikkasztotta. A terhelt cselekményeit a sértettek felszólamlása folytán derítették fel. A terhelt az általa okozott, összesen 1032 Ft 20 fillér kárt megtérítette. A járásbíróság a terheltet a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással folytatólagosan elkövetett bűntett miatt 4 hónapi börtönre, mint főbüntetésre és 500 Ft pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A legfőbb ügyész az ítélet ellen törvényességi óvást emelt. — A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta. A járásbíróság mindenekelőtt figyelmen kívül hagyta és a tárgyaláson sem ismertette a nyomozati iratok között eredetben elfekvő, meghamisított postautalványokat, amelyek hátlapján, ,,a címzett nyugtája" rovatban a címzettek az utalványozott összeg átvételét aláírásukkal elismerték. Ezek az aláírások azonban nem a címzettektől, hanem a terhelttől származnak. A terhelt a nyomozás során és a tárgyaláson tett vallomásában beismerte, hogy a címzettek neveit ő hamisította a nyugtákra. A terhelt e cselekményeit postai kézbesítőként, tehát mint közhivatalnok követte el, míg a postautalványoknak általa meghamisított része közokiratoknak tekintendők. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a címzett aláírását a postautalványra hamisító postai kézbesítő a BHÖ 145. pont (1) bekezdésében meghatározott köz okirathamisítás bűntettét követi el. A címzett aláírása a feladott pénznek a címzett részére történő kifizetését, mint közokirat igazolja. A címzettnek, mint magánszemélynek aláírása éppen a kézbesítő közreműködése folytán lesz közhitelű. Ez a közreműködés a postai kézbesítő hivatali hatásköréhez tartozik. Törvénysértően mellőzte tehát a járásbíróság e bűntett értékelését. Ugyancsak törvénysértő a sikkasztási cselekmények minősítése is, mivel a terhelt az 1032,20 Ft-ot különböző időpontokban egymásután elkövetett több cselekménnyel sikkasztotta el. A XVIII. sz. elvi döntésre is figyelemmel a terhelt cselekményei társadalmi tulajdon elleni sikkasztással ismételten elkövetett bűntettnek, valamint 2 rendbeli, a BHÖ 145. pont (1) bekezdésében meghatározott köz okirathamisítás bűntettének a tényállási elemeit valósítják meg. 126