A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét bíróság törvénysértő határozatát hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra küldte vissza az elsőfokú bírósághoz. (1960. VI. 27. — B. lörv. I. 108211960.) Társadalmi tulajdon elleni lopás megállapításánál nem mellőzhető az eltulajdonított dolog értékének tisztázása. 97. A terheltek az egyik vasúti állomáson teljesítettek szolgálatot. I. r. terhelt MÁV forgalmista, a II. r. terhelt pedig MÁV váltókezelő volt. A terheltek előzetes megbeszélés után az Állami Erdészet tulajdonát képező és a vasútállomás területén levő rakterűiéiről egy vasúti vagonba beraktak egy űrméter tűzifát és azt eltolták a raktárhoz azzal a céllal, hogy azt tüzelésre felhasználják az állomás területén. A terheltek ezenkívül még 100 kg szenet is összeszedtek az elhullott szénből. Ezt a szenet azután elszállították az I. r. terhelt lakására. A terheltek által eltulajdonított fát másnap reggel a rakterűiét kezelője visszaszállíttatta. A felszólításnak a terheltek nyomban eleget is tettek. A járásbíróság a terhelteket bűnösnek mondotta ki a társadalmi tulajdon sérelmére lopással és jogtalan elsajátítással ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett bűntettben. [BHÖ 230. pont, 232. pont (2) bekezdés I. és II. tétel.] Ezért az I. r. terheltet 8, a II. r. terheltet 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. — Az óvás alapos. A tárgyaláson tanúként kihallgatott farakodó erdész és éjjeliőr szerint a lefoglalt fa mennyisége csupán % űrméter ágtuskónak felel meg, hivatalos eladásiára 195,50 Ft köbméterenként. A tárgyaláson ismertetett, az állami erdőgazdaság által kiállított vélemény szerint viszont egy erdei űrméter fa értéke 440 Ft. Az eljárt bíróság az eltulajdonított fa és szén értéke tekintetében nem állapított meg tényállást. Az ellentétes bizonyítékokat nem vonta mérlegelése körébe, indokolási kötelezettségének nem tett eleget és így nem állapítható meg, hogy ítéletét mire alapította [Bp. 203. § (1) bekezdés]. Az ítélet megalapozatlanságát eredményező hiányosságok lényegesek, mert a mennyiség és érték szabályszerű megállapításától függ, hogy a terheltek cselekménye bűntett-e, vagy csak szabálysértés, a bűnösség megállapítása esetén pedig az említett tényektől függ a cselekmény törvényszerű minősítése ós ezen keresztül a büntetés kiszabása is. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eljárt bíróság által alkalmazott minősítés mellett a javító-nevelő munka kiszabása — az 5 évet meghaladó törvényi büntetési tétel folytán — sérti a Btá. 48. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést; továbbá — a terheltek munkahelyére figyelemmel — ez nem felel meg az 1/1954. I. M. sz. utasítás 3. pontjában és a Legfelsőbb Bíróság 118