A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

lekménye a BHÖ 227. pont (1) bekezdés b) pontja alá eső zugírászat bűntettét valósítja meg. A bűncselekmény minősítése és a büntetés kiszabása kérdésében való belyes állásfoglalás érdekében tehát elengedhetetlenül szükséges annak megállapítása, hogy terhelt a vagyoni előnyt a gazdáktól hivatali vagy szolgálati működéí-ével kapcsolatban követelte, illetve fogadta-e el, avagy sem. E tekintetben az ítélet megalapozatlan, mert a tényállás hiányos. Terhelt hivatali beosztására, feladatára, munkakörére, a kérvények átvételének körülményeire és a kérvény ékkel kapcsolatos teendőire a járásbíróság a tényállást felderíteni elmulasztotta, erre terheltet ki nem hallgatta, rendőrségi vallomását, amely amúgy is zavaros és érthetetlen — elébe nem tárta, a kihallgatott tanúk sem szolgáltatnak adatot és egyéb bizonyíték sem áll rendelkezésre. (1960. IV. 20. — B. törv. 531/1960.) A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények A vevőknek súlycsonkílással történő kiszolgálásával és szabálytalan húsbontással szerzett pénztári bevételi többlet társadalmi tulajdonban levő vagyonnak tekintendő. 94. A terheltek, mint az egyik KÖZÉRT árudénak a dolgozói, elhatározták, hogy önleltározásokkal*megállapítják mindenkori többletüket és azt úgynevezett aláblokkolással a pénztárból kiemelik. A többlet úgy keletkezett, hogy az eladók súlycsonkítással szolgálták ki a vevőket, továbbá a húsbontást nem az előírt módon végezték el. Az áruda pénztárába a fenti visszaélésekből bekerült többletet —az ítéletben részletesen leírt módon — ún. ,,alá blokkolásokkal" kiemelték a pénztárból, azt külön kezelték és az így begyűlt összeget maguk között megosztották. Az ilyen módon elsikkasztott összeg 47 500 Ft-ot tett ki. A kerületi bíróság bűnösnek mondotta ki a terhelteket a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben sikkasztással elkövetett bűntettben. A terheltekkel szemben büntetéseket szabott ki és egyben egyetemlegesen kötelezte őket, hogy a budapesti kerületi KÖZÉRT Vállalatnak — mint sértettnek — kártérítés fejében 47 500 Ft-ot fizessenek meg. A fellebbezési bíróság a terheltek cselekményeit polgárok javai ellen elkövetett csalás bűntettének is minősítette. Egyes terheltek büntetését megváltoztatta, egyben hatályon kívül helyezte a polgári jogi igény tárgyában hozott ítéleti rendelkezést. A sértettet igényével polgári perre utasította. A fellebbezési bíróság ítélete indokolásában — a polgári jogi igéay perreutasítását megokoló részében — többek között a következő kitételek találhatók : „A vádlottak cselekménye a társadalmi tulajdont csak annyiban 8 A törvényességi óvások gyakorlata III. 113