A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)
fél hónap eltelte után tette meg a bíróság előtt a már említett vallomást, az állapítható meg, hogy a terhelt az értékek vonatkozásában a tárgyaláson a bíróság előtt, elhamarkodott, felületes vallomást tett. A vádlott kellő gondosság mellett meggyőződhetett volna arról, hogy vallomása a valóságtól eltér, mivel azonban ezt nem tette meg, így attól eltérő nyilatkozatot tett. E körülményekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a bűnösség megállapítása mellett a terhelt cselekményét csak a BHÖ 195. pontjába ütköző gondatlanságból elkövetett hamistanúzás bűntettének minősítette. (1959. X. 10. — B. törv. 1645/1959.) Zugírászat Zugírászat bűntette csak bejegyzett ügyvéd részére fenntartott tevékenység gél követhető el. 92. A bíróság ítéletében az alábbi tényállást állapította meg : G. leterhelt körzeti földnyilvántartó volt B. községben. 1959 június havában M. A.-né és N. J.-né azzal a kéréssel fordult terhelthez, hogy részükre az ingatlanukról készítsen vázrajzot. G. I. terhelt anélkül, hogy erre jogosult lett volna, elkészítette az 1 — 1 ingatlan vázrajzot. Ezért 50—50 Ft-ot kért, amit meg is kapott. A járásbíróság perorvoslat hiányában jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondotta ki G. I. terheltet zugírászat bűntettében. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a járásbíróság ítélete ellen. A legfőbb ügyész a törvényességi óvásában előadta, hogy az ingatlan vázrajz készítése nem ügyvédek részére fenntartott tevékenység, ezért az ilyen — ellenszolgáltatás fejében történő — magatartás nem valósítja meg a zugírászat bűntettének törvényi tényállási elemeit. Ezért a járásbíróság ítélete törvénysértő. — A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta. A BHÖ 227. pontjában foglalt jogszabály nem hagy kétséget aziránt, hogy a zugírászat bűntettét csupán olyan személy követheti el, aki bejegyzett ügyvói részére fenntartott tevékenységet végez, annak ellenére, hogy sem ügy véli bejegyzéssel nem rendelkezik, sem pedig külön jogszabály az ilyen tevékenységet részére nem engedi meg. (B. H. 2477.) Az irányadó tényállás szerint a terhelt ingatlan vázrajzot készített ellenszolgáltatás fejében. Az ingatlan vázrajz készítés szerves része a földmérői munkának, így e vonatkozásban a földmérői tevékenységről szóló jogszabályok az irányadók. A 7/1955. (II. 6.) M. T. sz. rendelet, majd ennek végrehajtása tárgyában kiadott 215/1955. (1955/P. K. 13.) ÁFTH sz. utasítás értelmében földmérői tevékenységet csak a megyénként megszervezett mérnöki munkaközösségek 111