A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

magatartással nyilvános botrány, felháborodás vagy riadalom okozása általi megzavarása. A garázdálkodás, a garázda magatartás fogalmát a szó köznapi, a köztudatban élő tartalma szerint kell meghatározni. A közfelfogás szerint garázda magatartás a közbiztonságot, a közrendet sértő vagy veszélyeztető magatartás. Az ilyen magatartásnak nem feltótlen tartalmi eleme az agresszív, támadó jelleg. A közrendet nemcsak erőszakos, támadó magatartás zavarhatja meg. Garázda magatartás tehát nemcsak a kötekedés, a verekedés, illetőleg másnak meghatározott ok nélküli bántalmazása, hanem pl. a részeg ember nyilvános hangos és trágár szitkozódása is. Ugyanígy garázda magatartás a közfelfogás szerint* annak a magatartása is, aki nemi szervének nyilvános mutogatásával zavarja meg a közrendet. A terheltnek a tényállásban írt magatartása tehát, bár nem volt agreszszív, támadó jellegű — a szó köznapi tartalma szerint — garázda magatartás volt. A terhelt a közrendet zavaró ezzel a garázda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást okozott. A cselekménye tehát — amellett, hogy a BHÖ 348. pontjában felvett jógszabályba is ütközik — hiánytalanul betölti — a BHÖ 189/A. pont (1) bekezdésének második tételében felvett garázdaság bűntettének a törvényi tényállását. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 145. számú állásfoglalása szerint, ha a garázdaság bűntettét megvalósító cselekmény olyan más jogszabályba is ütközik, amely — miként a garázdaság törvényi tényállása — ugyancsak a közrendet vagy közbiztonságot véli, az egyéb bűntettel kapcsolatban a szubszidiáritás esete áll fenn, és egyiknek az alkalmazása a másikat kizárja. Az ilyen esetben azt a bűncselekményt kell megállapítani, amelyikre a törvény súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. A BHÖ 348. pontjában felvett szemérmet sértő bűntett törvényi tényállása a közrendet véli a közbotrány okozással való megzavarás ellen. A szemérmet sértő bűntett jogi tárgya tehát — ugyanúgy, mint a közbiztonság mellett a garázdaság bűntettének is — a közrend. A különbség csupán a közrend védelmének a terjedelmében van. A BHÖ 348. pontjában felvett jogszabály a közrendet viszonylag szűkebb körben, csak a szemérmet sértő cselekmények nyilvános elkövetése általi közbotrányokozással való megzavarás ellen védi, a garázdaság bűntettének törvényi tényállása pedig a közrend megzavarása ellen tágabb körű védelmet nyújt. A jogvéiett érdek azonosságára és arra tekintettel, hogy a garázdaság bűntettére a törvény súlyosabb büntetési tételt állapít meg, mint a szemérmet sértő bűntettre, az 1955 : 17. sz. tvr. életbeléptetése után elkövetett szemérmet sértő cselekmény közbotrányt okozó nyilvános elkövetése esetén nem a BHÖ 348. pontjában felvett bűntettet, hanem a BHÖ 189/A. pontjában fel' vett garázdaság bűntettét kell a vádlott terhére minden esetben megállapítani. 106