A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

nyal, de emellett összefüggően, értelmesen beszélt, vádbeli cselekményét tervszerűen, átgondolva követte el. Először a sértettet kicsalta az utcára és ott leütötte, majd valódi céljának elleplezésével élelem feldarabolása végett kést kért, és a földre döntött ittas sértett óraszíját elvágva az órát ellopta. A nyomozás során az eseményekre visszaemlékezett még olyan jelentéktelenebb részletre is, bogy az italbolt vezető által átadott kést nem találta elég élesnek és ezért azt visszaadva, másikat kért. Az ügyben kihallgatott V. B.-né és N. Gy. a vádlott ittasságával kapcsolatban csupán azt adták elő, hogy jó boros állapotban volt, jó kedve volt, táncolt, mulatott, olyan vádlotti magatartásról, amelyből az öntudatlan ittas állapotra megnyugtatóan következtetni lehetne, ezek a tanúk sem vallottak. Következésképpen a vádlott bűnösségének a BHÖ 189. pontjában felvett bűntettben való megállapítása törvénysértő. 2. További törvénysértéssel állapította meg az elsőfokú bíróság a vádlottnak a könnyű testi sértés bűntettében való bűnösségét. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény sui generis bűntett, amely az önhibából eredő ittas elkövető súlyosabb, egy éven felüli büntetéssel fenyegetett bűncselekményeinek elbírálásánál nyer alkalmazást. A törvény tehát lényegében a súlyos bűncselekmény elkövetését eredményező ittasságot bünteti. Egy éven aluli büntetéssel fenyegetett bűntett elkövetése esetén a BHÖ 189. pont szerinti minősítés nem alkalmazható. Minthogy a törvényben meghatározott „ittas állapot" beszámíthatatlanságot tételez fel, ilyen esetben a Btá.-nak a beszámíthatóságra vonatkozó általános szabályai nyernek alkalmazást, tehát a Btá. 10. § (1) bekezdése alapján az elkövetőt büntethetőséget kizáró okból fel kell menteni. Következetlenül és törvénysértően járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak a rablási cselekményét ittas állapotban és az ugyanolyan italos állapotban elkövetett egyéb tevékenységét könnyű tesi sértés; bűntettének minősítette. (1958. XII. 24. — B. törv. 3813/1958.) öntudatlan ittas állapotban való járművezetés nem a BHÖ 189. pontjába felvett bűntett. 83. A bizonyítottnak vett tényállás szerint: A terhelt 1958. március 10-én az s.-i állami gazdaság üzemegység vezetőjének utasítására, a gazdaság tulajdonát képező könnyű kocsival S. községbe vitte L. M.-nét és beteg gyermekét. Innen hazafelé L. M.-né kéié&ére D.-ra hajtott. Inne dolguk végeztével hazafelé indultak. A terhelt is és L.-né is korábban már pálinkát fogyasztottak. Ezúttal is betértek egy ismerősükhöz, ahol a terhelt két ós fél dl pálinkát ivott meg. Az iskola mellett haladtak, ahonnan a gyerekek székeket hordtak a fejükön. A ló a gyermekektől megijedt. Az ital hatása alatt levő terhelt a lovat nem tudta megfékezni. Az a kocsit az árokba vitte. 7* 99