Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)
90 BHÖ. 236., 237—252. pontjai a bűnös támadásokkal szemben nehezebben védhetők s ezért feltétlenül igénylik a pályaudvarhoz taitozó területen elhelyezett ingóságokra a BHÖ. 427/mJ pontjában minden korlátozás nélkül biztosított fokozott büntetőjogi védelmet. 183. 412. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás 30 forinton aluli érték esetén is a BHÖ. 230. pontja szerinti bűntett, ha azt a sértett vállalat alkalmazottja követte el. 527. 413. Társadalmi tulajdon elleni lopás büntetését — a minősítés érintése nélkül — annak a jogszabálynak az alkalmazásával kell kiszabni, amelyik a súlyosabb büntetési tételt tartalmazza. A terhelt betörés útján bejutott az egyik állami vállalat raktárába s onnan 12 800 Ft értékű textilneműt ellopott. A jogerős ítéletben a vádlott büntetését törvénysértéssel a BHÖ. 230. pontja alapján szabták ki. A társadalmi tulajdon sérelmére betörés útján 12 000 forinton felüli értékre elkövetett lopás büntetési tételét a BHÖ. 431. pont (2) bekezdésének a) alpontja tartalmazza. A BHÖ. 236. pont (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával ez a magasabb büntetési tétel az irányadó. A BHÖ. X. fejezetének büntetési tételeket megállapító rendelkezései szerint a szóban levő bűncselekmény büntetése csak 5 évi börtön volna. De mert a lopott dolog értéke 12 000 Ft-ot meghaladja és mert a betörés útján való elkövetés értékre való tekintet nélkül is súlyosabb minősítést állapít meg, a BHÖ. 431. pont (2) bekezdés a) alpontjának 10 évi börtönt megállapító büntetési tétele kerül alkalmazásra. Különben az az elfogadhatatlan körülmény állana elő, hogy a bűncselekmény éppen a társadalmi tulajdon sérelmére való elkövetettség folytán esnék enyhébb megítélés alá. 657. Tervbűneselekmények 237-252. pont 414. A szándékos dologrongálásban megnyilvánuló tervbűntett mellett a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy megrongálásával elkövetett bűntett külön megállapításának nincs helye. A BHÖ. 237. pontjában felvett tervbűntett elkövetési tevékenysége, tényállási eleme valamely dolog szándékos megrongálása. Ez pedig kizárja e bűntett mellett a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy megrongálásában való bűnösség kimondását. 988. 415. A Legfelsőbb Bíróság II. sz. büntető elvi döntése 1. A munkaviszonynak önkényes kilépéssel való egyoldalú megszüntetése és az igazolatlan munkamulasztás önmagában nem bűncselekmény, de ha az ilyen magatartás egyben termék vagy termény előállítására, kezelésére, felhasználására, bejelentésére, rendelkezésre bocsátására, megszerzésére vagy forgalombahozatalára vonatkozó kötelesség megsértését jelenti, s ez a magatartás a népgazdasági terv vagy valamely részletterv megvalósítását veszélyezteti, a BHÖ. 240. pont (1) bekezdésében meghatározott büntettet meg kell állapítani. 2. A bűnösséget csak a veszélyeztetés konkrét fennforgása esetében lehet megállapítani, ahhoz általános következtetések nem elegendők. Nem lehet szó a terv veszélyeztetésének megállapításáról, ha a fegyelemsértéssel kapcsolatos munkakiesés az üzemi viszonyok mellett, a munkaszervezés rendes menetében minden nehézség nélkül pótolható volt.