Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

84 BHÖ. 235. pont passzív magatartása, hogy a szerszámokat nem adta vissza, hanem azokat a munkahelyen kellő felügyelet nélkül otthagyta, hanyagságot jelent a társadalmi tulajdon kezelésében. Ekként a BHÖ. 235. pontjában felvett bűntettet valósította meg, mert a hanyag magatartás következtében a szerszámok egy része elveszett és így a vállalatnak kára származott. 270. 384. Aki szabálytalan pénzkezeléssel mások sikkasztását lehetővé teszi: a társadalmi tulajdont károsító hanyag kezelésben bűnös. 617. 385. Az állami vállalatnak az inkasszó-megbízások'késedelmes benyújtása miatt büntetőkamattal terhelése : önmagában nem alap a károkozásnak és ennek következményeként a mulasztó alkalmazott terhére a BHÖ. 235. pontjában felvett bűntett elkövetésének megállapítására. A napi egy ezrelék késedelmi kamat a pénzügyi fegyelmezésnek a vállalatokkal szemben alkalmazott eszköze. A vonatkozó kormányrendelkezés maga sem fűz a mulasztáshoz büntetőjogi következményeket. így egymagában a büntetőkamatot nem lehet a vállalatot ért olyan kárnak minősíteni, amely az azt gondatlanságával okozó alkalmazottra büntetőjogi következményeket hárítana. Minden olyan alkalommal tehát, amikor egy alkalmazottnak magatartása következtében történt a büntetőkamat kiszabása, külön kell vizsgálni azt, hogy a büntetőkamat kiszabásán felül keletkezett-e a társadalmi tulajdonban a késedelmes inkasszóból további károsodás. 526. 386. A társadalmi tulajdon hanyag kezelésének a vádja esetében a nehézségek feltárásának és az együttes elbírálásnak a jelentősége. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy T. I. vádlott: a Füszért telep göngyöleg-raktárának vezetője, az ebben a minőségben őt terhelő felügyeleti és ellenőrzési kötelességét nem megfelelően teljesítette. Kitűnik azonban a tényállásból, hogy T. I. több ízben jelentette a vállalat vezetőségének, hogy a vezetésére bízott raktár nem megfelelő s hogy az abban elhelyezett értékek megőrzése nem biztosítható. Miután pedig intézkedések nem történtek, utóbb raktárvezetői megbízatása alóli felmentését is kérte. Ilyen körülmények között a vádlott raktárvezető felelősségének kérdése elválaszthatatlanul összekapcsolódik az intézkedésre, valamint a helyes ellenőrzés megszervezésére jogosult és köteles igazgató felelősségével. Csak egységesen lehet ugyanis megnyugtató módon elbírálni azt a kérdést, hogy T. I. vádlott felelőssége fennáll-e és milyen mértékben, illetve hogy vele együtt vagy tőle függetlenül a telep igazgatóját is terheli-e felelősség a meg nem felelő raktározás, valamint a visszáru átvétele körül észlelt mulasztásokkal kapcsolatban, amelyek a társadalmi vagyon nagyobb mérvű fosztogatásához vezettek. Az említett szoros összefüggés következményeként ezért szükségesnek mutatkozott az elsőfokú ítélet T. I.-ra vonatkozó részének a hatályon kívül helyezése. Megelőzőleg azonban az iratokat az ügyészséghez kell áttenni a telepvezető elleni eljárás megindítása végett. Amennyiben az ügyészség B. I. telepvezető ellen vádiratot nyújt be, e két vádlott ügyét együttesen kell tárgyalni és elbírálni. 1106. 387. Társadalmi tulajdon hanyag kezelésében nem bűnös az, akinél a mulasztások a feltétlenül szükséges szakképzettségnek, valamint a felettes szervek támogatásának a teljes hiányára vezethetők vissza. A vádlottat a felettes szerve minden szakképzettség nélkül mindössze 2 hónapi gyakorlat után állította a főkönyvelői beosztásba. A kellő irányítást és támogatást nem kapta meg. A tárgyalás idejében sem rendelkezett még alapfokú számviteli képesítéssel sem. A tárgyaláson meghallgatott szakértő véleménye szerint nem is lett volna képes maradéktalanul ellátni a feladatát. Munkaköre messze meghaladta a képzettségét. Nem volt kellő szakértelme, nem rendelkezett