Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

78 BHÖ. 232. pont (1) bek. Többek között igy különösen figyelemmel kell lenni az összegszerű hiányon felül arra, hogy az okozott vagyoni hátrány a sértett vállalat, intézmény stb. működésének zavartalanságát mennyiben érinti. E működés nagyobb jelentőségű zavarása esetén a különösen nagy kárt viszonylagosan kisebb értékű hiány esetén is meg lehet állapítani. Fokozhatja a károsodás mérvét az a körülmény is, hogy olyan termelőesz­köz (nyersanyag, gép stb.) került elvonásra, amelyet csak időbeli késedelemmel lehetett pótolni és ennek következtében állott elő vagyoni, gazdasági hátrány. A különösen nagy kár kérdését a bűncselekmény következményeként jelentkező bármilyen jellegű anyagi, gazdasági hátrány összhatásában kell elbírálni. A különösen nagy kár viszonylagos büntetőjogi fogalom olyan értelemben, h°gy egy bizonyos, összegszerűleg kifejezett érték elvonása a társadalmi tulaj­donban különböző további hátrányos, ugyancsak jelentőséggel bíró következmé­nyekkel is járhat. Ismételten leszögezi azonban mindezeken felül a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy ha a hiányban vagy egyébként jelentkező, összegszerűleg megállapítható kár elér 100 000 Ft-ot, illetve lényegileg e körüli értéket — ezzel már önmagá­ban, minden további vagyoni hátrány nélkül is a különösen nagy kár megvaló­sultnak tekintendő. Az ilyen magas összeget kitevő, bűnös uton okozott kárt ugyanis teljes határozottsággal lehet olyannak tekinteni, mint amely a társadalmi tulajdont már önmagában is rendkívüli hátránnyal érinti. Egyben kétségtelen az is, hogy az ilyen kárt okozó társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények az egyéb hasonló bűn­cselekmények összességéből olyan határozott elkülönüléssel emelkednek ki, hogy a súlyosabb büntetési tételt maga után vonó minősítésüket ez a körülmény is meggyőzően indokolja. Az ezt megelőzően kifejtetteknek jelentősége e szerint abban van, hogy a különösen nagy kár egyes kivételes esetekben a 100 000 Ft körüli összegszerű káron alul is megállapítható : az összes eseti körülmények alapos gondossággal történő értékelésének eredményeként. 224. 362. I. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett rablásnál a különösen nagy kár szempontjából a több (rész) cselekménnyel okozott károkat össze kell számítani. II. A különösen nagy kárt megállapító minősítésnek kísérleli cselekményeknél is helye lehet. I. A különösen nagy kár büntetőjogi fogalma a BHÖ. 232. és 233. pontjaiban szerepel, mint a társadalmi tulajdon ellen elkövetett rablást, illetve egyéb bűn­cselekményeket (lopás, sikkasztás stb.) minősítő körülmény. Ez a büntetőjogi fogalom a két törvényhely alkalmazása szempontjából azonos tartalmú. Különbség van azonban a tekintetben, hogy a BHÖ. 233. pontja a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó rablást már ezen az alapon halálbüntetés alá vonja, míg a 232. pont szerinti különösen nagy kárt okozó bűncselekményekre (lopás, sikkasztás) 6 hónaptól 10 évig terjedhető börtön a büntetés. Az utóbbiak csak akkor esnek halálbüntetés alá, ha egyéb minősítő körülmények is fennforognak. (BHÖ. 232. (2) bekezdés utolsó tétele.) Az azonos tartalmú minősítő körülménynek ez a különböző következménnyel való egybekapcsolása a rablásnak fokozott tár­sadalmi veszélyességét juttatja kifejezésre. A BHÖ. 232. pontja szerinti különösen nagy kár akkor is megvalósul, ha azt nem egy, hanem az ismételtség törvényi egységébe tartozó több cselekménnyel, illetve részcselekménnyel idézték elő. Éppen az ismételtségnek és a különösen nagy kárnak ez az együttes fennállása az egyik esete a BHÖ. 232. poni (2) bekezdés utolsó tétele szerint a legsúlyosabb büntetést maga után vonó minősítésnek. Mint-

Next

/
Thumbnails
Contents