Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 31. pont 55 lést, termékének betakarítása az adott körülményekhez képest a BHÖ. 31. pont a) vagy d) alpontjában meghatározott bűntettet valósítja meg. 3. A BHÖ. 160. pontjának d) alpontjában foglalt, tagosítással kapcsolatos enyhébb bűntett megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlan önkényes visszavétele olyan időben történik, amikor a tagosítás még nem nyert befejezést. Indokolás: l.A termelőszövetkezeti mozgalom a falu szocialista átszervezésének útja. A termelőszövetkezeti csoportok alakítása, zavartalan működése és fennmaradása ez átszervezésnek alapvető kérdése. A termelőszövetkezeti csoport mint intézmény népi demokratikus államrendünknek egyik alapintézménye. Ehhez képest kiterjedt reá már az 1946: VII. tv. 2. § b) pontjában (BHÖ. 2. pont b) alpont) rendelt büntetőjogi védelem is, amely szerint bűntettet követ el és 2 évtől 10 évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki a népi demokratikus államrend alapintézményei ellen gyűlöletre izgat. A 2560/1949. Korm. sz. rendelet (BHÖ. 31. pont) azonban a termelőszövetkezeti csoportokat ennél fokozottabb, különleges büntetőjogi védelemben kívánta részesíteni — megfelelően annak a különleges jelentőségű szerepnek, amit a termelőszövetkezeti csoport intézménye a szocializmus építésének ebben a szakaszában betölt. Ezért a 2560/1949. Korm. sz. rendelet 1. §-ában ugyancsak 2 évtől 10 évig terjedhető börtönnel rendelte büntetni nemcsak a termelőszövetkezeti csoport intézménye elleni izgatást, hanem további olyan különböző cselekményeket is, amelyek „termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezítik, meghiúsítják, a megalakult csoportot működésében akadályozzák, vagy annak fennmaradását veszélyeztetik". Ezeket a további cselekményeket az említett jogszabály a), b), c) és d) pontjaiban sorolja fel. Az a) pontban említi a termelőszövetkezeti csoport intézménye elleni izgatást is, amelyet ekként — nyilván az egységes szabályozás érdekében — az 1946 : VII. tv. 2. § b) pontjából azonos büntetési tétel mellett ide átemelt. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezeti csoport intézménye ellen irányuló izgatást nem a BHÖ. 2. pont b) alpontjába, hanem — az alábbi kivételtől eltekintve — mindig annak 31. pont a) alpontjába felvett különös jogszabály alapján kell minősíteni. Előfordul azonban — és ez elég gyakori eset —, hogy az elkövető egységes cselekménye nemcsak a termelőszövetkezeti csoport intézményét, hanem ezen túlmenően közvetlenül magát a demokratikus államrendet is támadja, avagy annak más alapintézményei ellen is irányul. Ilyenkor az egyedül a BHÖ. 31. pontjában foglaltak alapján történő minősítés nem tükrözné teljesen a valóságos cselekményt. Ilyen esetben a BHÖ. 2. pont b) alpontjába felvett, a népi demokratikus államrend, illetve annak alapintézménye elleni izgatás bűntetteként való minősítés a helyénvaló, s ezzel egységben kell megállapítani a termelőszövetkezeti csoport intézménye ellen történt izgatást, sőt a BHÖ. 31. pontjában a)—d) alpontok alatt felsorolt egyéb termelőszövetkezeti csoport elleni cselekményeket is. Az egyes részcselekményekre rendelt büntetési tételek ugyanis azonosak, így indokolt, hogy a termelőszövetkezeti csoport elleni részcselekmények annak a bűncselekménynek egységében minősíttessenek, amelynek jogi tárgya (a népi demokratikus államrend, illetve annak alapintézményei) általánosabb jellegű, s amely jogi tárgy a termelőszövetkezeti csoportot is — mint ugyancsak alapintézményt fogalmilag magában foglalja. Ki kell még emelni a következőket. A Legfelsőbb Bíróság a BHÖ. 31. pontjába felvett jogszabály rendelkezéseit akként értelmezi, hogy ha az a)—d) alpontokban meghatározott cselekmények valamelyike megvalósult, a bíróságnak nem kell még külön vizsgálnia azt, hogy vajon a szóban levő jogszabály bevezető mondatában foglaltak szerint ez a cselekmény termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezítette, meghiúsította, megalakult csoport működését akadályozta, vagy