Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 2. porti nevelők előtt tett, tartalmukban kétségtelenül izgató kijelentéseit a társadalomra veszélyesnek tekinteni nem lehet. Ezért a terheltet az ellene emelt vád alól fel kellett menteni. 522. < Egység és halmazat izgatásnál 248. Az izgatással bűnhalmazatban testi sértés bűntettét is meg kell állapítani, ha az izgatást eredményező bántalmazás egyben testi sértést is okozott. A vádlott a demokratikus államrend elleni izgatást testi bántalmazással követte el. A sértett 8 napon belül gyógyuló testi sérülést szenvedett. Az izgatás bűntettének megállapítását eredményező bántalmazásnak nem szükségképpeni velejárója a testi sértés. Ha tehát az ilyen bántalmazás testi sértést okoz, ez már az izgatás törvényi tényállásán kívülálló más jogtárgy (testi épség) sérelmét jelentő eredményt valósít meg és ennek folytán olyan többletcselekmény, amely a Btá. 57. §-a (1) bekezdésének értelmében külön büntetőjogi értékelést kíván. 179. 249. A hivatali bűncselekmény általában nem minősíthető egyúttal izgatás bűntettének is. Vádlottak jelentős számú dolgozó parasztot az előírt terménymennyiséget meghaladó beadás teljesítésére köteleztek. Az elsőbíróság kifejtette, hogy a hivatalos személyek ilyen magatartása alkalmas lehet arra, hogy a dolgozó parasztságot szembeállítsa a párt és kormány politikájával, bennük gyűlöletet ébresszen a népi demokratikus államrend ellen. Ezért vádlottak cselekményét a BHÖ. 227. pontján túl még a BHÖ. 2/b) pontjában felvett izgatás bűntettének is minősítette. A Legfelsőbb Bíróság nem osztja ezt a jogi álláspontot. Kétségtelen, hogy az állampolgárok terhére elkövetett törvénysértések a dolgozókban visszatetszést keltenek. A hivatali bűncselekmény azonban ezt a következményt szükségképpen magában foglalja. Ezenfelül figyelembe kell venni azt is, hogy népi demokráciánk állama, hatalmi szervei, bíróságai védik a dolgozó nép érdekeit, s a leleplezett bűnös hivatalos személyek felelősségre vonása mindig bekövetkezik. A dolgozók jogos felháborodása nyilvánvalóan a bűnösök ellen irányul, az általuk elkövetett bűncselekmények miatt ők maguk válnak gyűlöletessé a dolgozók előtt. Ennélfogva hivatali bűncselekmények miatt pusztán abból az okból, hogy azok széles körben visszatetszést keltenek, izgatás bűntettét megállapítani nem lehet. 311. 250. A Legfelsőbb Bíróság TV. számú elvi döntéséből. Ha az elkövető a termelőszövetkezeti csoport elleni izgatáson túlmenően, közvetlenül a népi demokratikus államrend, vagy annak egyéb alapintézményei ellen is izgat, akkor cselekményeit egységesen a BHÖ. 2. pont b) alpontjában meghatározott bűntettnek kell minősíteni s a termelőszövetkezeti csoport ellen elkövetett cselekményéi is ezzel egységben kell értékelni. 141. Teljes szöveg : a BHÖ. 31. pontjánál. A büntetés kiszabás szempontjai izgatásnál 251. A termelőszövetkezet elnökének bántalmazásával elkövetett izgatás: a társadalom védelmét biztosító és az általános visszatartás érdekeit fokozottan szem előtt tartó büntetések kiszabását teszi szükségessé. Az elkövetett bűncselekménynek káros kihatása lehet a környékbeli termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésére is. 809. 252. Ellenséges röplapnak a munkahelyen való terjesztésével elkövetett izgatás társadalmi veszélyessége fokozott. 1098. 253. Tévesen elrendelt kiutasítás mellőzése izgatás esetében. 1058. Részletesen : Btá. 46. §-ánál.