Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

40 Btá. 50. § 153. A termelőszövetkezet elnökének a bántalmazásával elkövetett izgatásnak. 809. 154. Kulák romboló tevékenységének a termelőszövetkezeti mozgalom ellen. 59. 155. Erdőkerülő fegyveres megtámadásának. 1062. Részletesen : BHÖ. 96-103. pontnál. 156. A rendőr késsel való megtámadásának visszaeső által. 810. 157. Kulákok által elkövetett hatósági közeg elleni erőszaknak. 4. 158. A rendőröknek ellenszegülő, őket tettlegesen bántalmazó, garázda vádlottnak. 563., 610. 159. A lakásügyi korrupciónak. 149. 160. A vezető beosztásban levő államigazgatási közegek hivatali visszaéléseinek. 150. 161. A vasúti lopásoknak. 14. 162. A társadalmi tulajdon ellenőrző munkakörben elkövetett fosztogatásának. 480. 163. A társadalmi tulajdon vezető beosztásban levő személy részéről történt fosztogatásának. 441. 164. A társadalmi tulajdonban jelentős kárt okozó bünszövetkeztnek. 439. 165. Állami vállalattal szerződő kisiparos csalásainak. 614. 166. Az állami vállalat árusításainak körében elkövetett ártúllépésnek. 482. 167. Földművesszövetkezeti vendéglőben elkövetett ártúllépésnek. 743. 168. Hatósági megbízást színlelő ügynöknek. 735. 169. Falusi kiskereskedő árdrágításának. 24. 170. Spekulációs tevékenységnek. 529., 733., 777. 171. Feketevágásnak. 816. 172. A jogtalanul eltulajdonított dolog megrongálódása nem súlyosüó körülmény. Azoknál a bűncselekményeknél, amelyeknek törvényi tényállási eleme a jogtalan eltulajdonítás (sikkasztás, lopás stb.), nem lehet súlyosító körülmény az, nogy az eltulajdonított ingóságok az elkövetőnél megrongálódtak, s így az okozott kár csak részben térült meg. Az eltulajdonítással a megkárosítás teljessé vált, s ezt csak enyhítheti az, ha a kár utóbb — akár csak részben is — megtérül. Ennek a hiánya azonban nem súlyosító körülmény. 1014. 173. A tagadás nem súlyosító körülmény. A büntetések célját tekintve téves az elsőfokú bíróság álláspontja. A büntető bíróságok elé általában olyan személyek kerülnek, akiket éppen a büntetés van hivatva a társadalmi együttélés szabályainak betartására nevelni. Éppen ezért nem várható valamennyi, a bíróság elé kerülő vádlottól a teljes őszinteség és töredelmes megbánás. De nem is célja a büntető eljárásnak, hogy a vádlottat minden áron beismerő vallomás tételére ösztönözze. A vádlott vallomásán kívül, sőt attól függetlenül számos bizonyítási eszköz van hivatva az igazságot felderíteni. Abban az esetben, ha a bíróság már a tárgyaláson töredelmességet, őszinte megbánást észlel a vádlott részéről, úgy azt nyomatékos enyhítő körülményként értékeli, mert ez arra mutat, hogy a vádlott megjavítására, nevelésére kisebb