Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Btá. 37. § 27 80. Az ellopott és bűnjelként lefoglalt dolgot nem lehet elkobozni, hanem a sértett részére ki kell adni. A Btá. 37. §-ának (1)—(3) bekezdései sorolják fel, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket bűnjelekként el kell kobozni. Ebben a felsorolásban — a dolog természete szerint önként érthetően — nem szerepel az ellopott dolog, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették. A Btá. 37. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint az olyan tárgy, amelyre nézve a bűntettet elkövették, csak akkor esik elkobzás alá, ha a törvény külön rendeli. A lopott dolog elkobzására ilyen rendelkezés a lopás sértettjének jogát hagyná figyelmen kívül. Magától értendő, hogy a lopott dolgot nem elkobozni, hanem á sértettnek mint jogosultnak kiadni kell. 432. 81. A vállalattól elsikkasztott dolgokat nem kell elkobozni, hanem ki kell adni a vállalatnak. A bűnjelként lefoglalt ingók elkobzása a Btá. 37. §-ában szabályozott előfeltételek hiányában ugyancsak törvénysértő. Ezeket az ingókat a Bp. 123. §-a értelmében a sértett vállalatnak kellett volna kiadni. 902. 82. A bűncselekmény útján szerzett pénzből vásárolt dolog el nem kobozható, az a sértett polgári jogi igényének kielégítési alapja. A bűncselekmény útján szerzett pénzből vásárolt és bűnjelként kezelt dolgok tekintetében megfelelő eljárás az, ha a bíróság határidő megszabása mellett arra hívja fel a sértettet, hogy vezessen végrehajtást ezekre a dolgokra. 650. 83. A lopott pénzen vásárolt dologgal elkövetett közellátási bűntett esetében az elkobzás nem sértheti a lopással károsított sértett követelésének kielégíiését. A Btá. 37. § (3) bekezdésének helyes értelme szerint az elkobzás az alapul szolgáló bűncselekmény sértettjének nemcsak tulajdonjogát, hanem kárkövetelése kielégítésének lehetőségét sem sértheti. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az alapos törvényességi óvás eredményeként az ítéletnek idevonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és akként határozott, hogy az elkobzást a sértett polgári jogi igényének kielégítésétől függően rendelte el. Ennek megfelelően a sértettnek joga van polgári igényét a kérdéses bűnjelre vagy az annak helyébe lépett értékesítési összegre érvényesíteni. Ha azonban a nevezett a határozatnak az elsőfokú bíróság által részére történt kézbesítésétől számított 60 nap alatt nem igazolja, hogy kárigényének érvényesítése iránt pert indított: a bűnjelből való kielégítésre vonatkozó joga megszűnik s ennek folytán az elkobzás véglegessé válik. 848. 84. Az elkobzásnak minden eselben előjeltélele, hogy bűncselekmény valósult meg, habár az nem is büntethető. A Btá. 37. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint az elkobzásnak akkor is helye van, ha az elkövető nem büntethető, feltéve, hogy az elkobzás előfeltételei fennállanak. Az elkobzás előfeltételeit a Btá. 37. § (1)—(3) bekezdései határozzák meg. Ezek szerint az elkobzásnak minden esetben előfeltétele bűntettnek elkövetése. Ebből következik, hogy a Btá. 37. § (4) bekezdése is a büntethetőség kizártságának csupán azokra az eseteire vonatkozhatik, amelyekben bűntett elkövetése megállapítható, a büntethetőség azonban ennek ellenére kizárt. Amikor azonban a Btá. szóhasználata szerinti büntethetőség kizártságának olyan eseteiről van szó, amelyekben bűncselekmény sem tekinthető megvalósultnak, elkobzásról mint büntetésről szó sem lehet. 348. 85. A Btá. 37. § (4) bekezdés szerinti elkobzásnak is elöjeltélele, hogy a büntethetőség kizártsága mellett az alapul szolgáló cselekmény bűncselekmény legyen. A Bp. 229. §-a szerinti eljárásban elkobzásra akkor kerül sor, ha a büntető törvény értelmében elkobzásnak helye van, a büntető eljárás azonban valamely — a Bp. 229. §-ában felsorolt okból — nem indult meg vagy nem vezetett eredményre.