Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Btá. 24. § c) — 1953 : 11. sz. tvr. — Btá. 25., 29., 32., 33. §§ 25 65. Aki az 1953:11. tvr. életbelépése előtt a büntetését már kiáltotta és 2 éven belül újabb bűncselekményt követ el, azzal szemben a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés hatályát veszti. 561. Elévülés 25. § 66. Elévülés külön elbírálása egymással kapcsolatos bűncselekmények esetében. Egy vádlott több bűncselekménye esetében az elévülés az egyes cselek­mények tekintetében külön vizsgálandó még az esetben is, ha az elévültnek mutatkozó cselekmény megkönnyítette vagy lehetővé tette a másik olyan bűn­cselekmény elkövetését, amelynél az elévülés nem következett be. 53. Lásd még : BHÖ. 88. pontjainál is. A hozzátartozó fogalma 29. § 67. A hozzátartozó (Btá. 29.) fogalma általában az élettársat is magában foglalja. 1115. Részletesen: Bp. 57. §-nál. A börtön legrövidebb tartama 32. § 68. Feltűnően durva becsületsértés esetén sem szabható ki a börtönbüntetés 30 napon aluli tartamban. A Btá.-t életbeléptető 1950. évi 39. számú törvényerejű rendelet 6. §-ának (4) bekezdése ugyanis kifejezetten kimondja, hogy a korábbi jogszabályokban az egyes vétségekre megállapított fogházbüntetést ugyanolyan tartamú börtön váltja fel, ott azonban, ahol a jogszabály a fogház legkisebb mértékét külön nem állapítja meg, vagy 30 napnál rövidebb tartamban határozza meg, a legrövidebb tartam 30 napra emelkedik. 519. 69. A Btá. 32. § (2) bekezdése szerint a börtön legrövidebb tartama 30 nap. Ennél rövidebb tartamú börtönt nem lehet kiszabni. Következésképpen: a javító-nevelő munkával kapcsolatosan végrehajtott börtönbüntetésnek csak legalább 30 napi tarta­mához fűződhetnek azok a következmények, amelyeket a Btá. 55. § (2) bekezdése a börtönbüntetésre történt elítéltetéshez kapcsol. 1. Részletesen : Btá. 55. §-ánál. Pénzmellékbüntetés 33. § 70. A' pénzmellékbüntetés mellőzése. A Legfelsőbb Bíróság a vádlottak büntetését a pénzmellékbüntetés mel­lőzésével hagyta helyben. Vádlottak ugyanis vagyontalan napszámosok, akik bár bűntetteiket anyagi előny szerzése céljából követték el — sem olyan vagyonnal, sem olyan jövedelemmel nem rendelkeznek, amely a pénzmellékbüntetés kiszabásának törvényes alapja lehetne. Célját téveszti az a pénzmellékbüntetés, amellyel kapcso­latosan már előre, mondhatni bizonyossággal következtethető, hogy szabadság­vesztésre átváltoztatva fog végrehajtásra kerülni. Ezért megfelelő tartamú szabad­ságvesztésbüntetés mellett ilyen vádlottaknál pénzmellékbüntetést nem lehet kiszabni. 307.

Next

/
Thumbnails
Contents