Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Bp. 203. § 193 résére, illetőleg akaratának megfelelő magatartásra, vagy pedig mindezekben akár csak korlátozta. Figyelemmel a felmutatott orvosi bizonyítványokra, a járásbíróság törvénysértést követett el akkor, amikor az indítványozott elmeorvosszakértői bizonyítást mellőzte. 537. 827. A vádlott elmeállapotára vonatkozó szakvélemények közötti ellentétek. A bíróság a szakértők véleményét, ugyanúgy, mint a többi bizonyítékokat, a Bp. 177. §-a értelmében a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. Nincs kötve tehát a szakértők véleményéhez. A bíróság azonban a bizonyítás anyagát csak akkor tudja helyesen értékelni, ha az abban mutatkozó ellentmondásokat — a lehetőséghez képest — tisztázta. Különösen vonatkozik ez olyan különleges szakismeretet igénylő kérdésre, mint az elmeállapot megvizsgálása. Az elbírált ügyben a bírósági orvosszakértők elfogadott véleményével szemben alapvetően ellentétes, ugyancsak jelentős súllyal bíró szakvélemények vannak. A bírói ítélet meggyőző ereje szempontjából általában nem megnyugtató, ha a bíróság ilyen ellentétes szakvélemények értékelésébe anélkül bocsátkozik, hogy az ellentétek felderítésébe a felülvéleményező szervet is bevonta volna. A vádlott beszámíthatósága kérdésében tehát az ügy nincs kellően felderítve. Ez úgy a bűnösség megállapítására, mint a büntetés kiszabására lényeges kihatással lehet. 874. 828. A társadalmi tulajdon elleni bűntettnél az okozott kárnak — ha nem is túlzottan apró részletekbe menő — mértéke a büntetés kiszabása szempontjából egyik lényeges körülmény. 902. 829. A társadalmi tulajdon elleni sikkasztás esetében csupán az eljárás gyors befejezését gátolja és ezért felesleges a már felderített káron felüli olyan részösszegek tisztázása, amelyeknek sem a bűnösségre, sem a büntetés kiszabására számbavehető kihatása már nem lehet. Annak a körülménynek pedig, hogy a terhelt 40 000 vagy 48 000 Ft-ot sikkasztott-e, sem a bűnösségre, sem a büntetés kiszabására nincs lényeges kihatása. 624. 830. A társadalmi tulajdon hanyag kezelésének a vádja esetében a nehézségek feltárásának és a többi felelős személy ügyével való együttes elbírálásnak a jelentősége. 1106. Lásd még: a BHÖ. 235. pontnál. 831. Hatályon kívül helyezés az indítóokra vonatkozó bizonyílási indítvány elutasítása miatt. Az elsőbíróság által mellőzött bizonyítás a vádlott cselekménye indítóokainak felderítését célozta, az azonban csupán a vádlottal haragos viszonyban levő és a sértettel rokonszenvező tanúkat hallgatta ki a védelem által bizonyítani kívánt ténykörülményekre. Az anyagi büntetőjogi szabályok helyes alkalmazása szempontjából nem közömbös, hogy a vádlottat a védekezésben említett súlyosan sértő kifejezések indították-e a BHÖ. 351. pontjába felvett bűntett kísérlete elkövetésére. Amenynyiben a vádlott a cselekményének ez az indítóoka bizonyítást nyer, annak esetleg a cselekmény minősítésére, valamint különösen a büntetés mértékére lényeges kihatása lehet. Ezért a bizonyítási indítvány elutasításával az ügy nem tekinthető kellően felderítettnek. 954. 832. Hatályon kívül helyezésre ok a szándékos emberölés kísérlete esetén olyan tények fel nem derítése, amelyek alapul szolgálhatnak az erős felindulás megállapítására. 1076. 13 Döntvénytár —