Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

185 Az ítélet indokolása 184. § (3) bek. 771. Az ítélet indokolásában a keretjogszabályokat betöltő eseti jogszabályokat is meg kell jelölni. 1042. 772. A bíróság indokolási kötelességének a terjedelme. Abban az esetben, ha a bíróság különböző tények alapján, különböző bűncselekményekben állapítja meg a vádlott bűnösségét, nem elég az ítéletben általánosságban utalni azokra a jogszabályokra, amelyek a bűntettek törvényes tényállását tartalmazzák. Ilyenkor meg kell jelölni azt is, hogy melyik magatartás milyen jogszabályban foglalt bűntettet valósított meg. 1119. 773. A törvényhely egyszerű megjelölése, illetőleg a törvény szóhasználatának egyszerű megismétlése az indokolást nem pótolja. Ki kell fejteni, melyek közelebbről azok az okok, amelyek a bíróságot a meghozott döntésre indították. 408. 774. Nem lehet a tények megállapítása helyett az iratok tartalmára utalni. 716. 775. Izgatási bűnügyekben a tényállás megállapítását nem pótolja a tanúk vallomására hivatkozás. A demokratikus államrend elleni izgatás miatt indított bűnügyekben a használt gyalázkodó kifejezések szószerinti megismétlése természetszerűen általában szükségtelen, azonban az ítéleti tényállásból világosan ki kell tűnni a bíróság által megállapított izgató kijelentések lényeges tartalmának. A jegyzőkönyvbe foglalt vallomásokra történő utalás egyrészt ellentétes a Bp. 184. § (3) bekezdésébe foglalt rendelkezésekkel, másrészt megnehezíti az ítélet felülbírálatát akkor, amikor nem teljesen egybehangzó, hanem egymást nem is fedő tanúvallomások szolgáltatják az ítéleti tényállás alapját. 69. 776. Nem felel meg az indokolási kötelességnek a tanúk neveinek puszta felsorolása, ha vallomásaik eltérnek egymástól. A Bp. 184. §-ában előírt indokolási kötelességnek pusztán a tanúk nevének felsorolása csak akkor felel meg, ha a tanúk vallomása lényegében egybehangzó. De nem felel meg ennek a kötelességnek az ilyen felsorolás akkor, ha a tanúk vallomása lényeges részekben eltérő, sőt határozottan ellentmondó. Ilyen esetben a bíróság az ellentmondó adatokat mérlegelni és mérlegeléséről az ítéletében beszámolni köteles. 794. 777. Az egymásnak ellentmondó tanúvallomások tüzetes mérlegelése nélkül az ítélet megalapozatlan. A vallomások döntő ellentétei ellenére sem indokolta meg a bíróság, hogy kiknek a vallomását vette alapul ténymegállapításainál és kikét mellőzte. Azt sem fejti ki, hogy az ellentétes vallomások közül miért fogadta el a tanúk egy részének a vallomását és miért hagyta figyelmen kívül a többi vallomást. Az egymásnak ellentmondó tanúvallomások tüzetes mérlegelése nélkül nem lehet tényállást megállapítani. Az enélkül megállapított tényállást törvényszerűen megállapítottnak tekinteni nem lehet. 673. 778. A bíróság köteles a szakértői véleményt és annak alapjául szolgáló adatok helyességét megvizsgálni. 111. Lásd még a Bp. 177. §-nál. 779. Az ítéletben minden megalapozatlan túlzás az ítélet meggyőző erejét ássa alá. A bíróságnak gondosan kell ügyelnie arra, hogy minden esetben felismerje és helyesen értékelje terhelt személyében és cselekményében mutatkozó társadalmi veszélyesség súlyát. Tartózkodnia kell azonban attól, hogy megalapozatlanul túlozza e társadalmi veszélyesség mérvét, jellegét. Az üres túlzásokkal