Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

182 ítélet a vád tárgyává nem tett bűncselekményre 178. § (4) bek. • 752. A Bp. 178. § (4) bekezdésének értelmezése. A Bp. 178. § (4) bekezdésének alkalmazására csak akkor kerülhet sor, amikor bizonyítva van, hogy a terhelt a vádban megjelölt bűncselekményeken felül más bűncselekményt is elkövetett. Ilyen esetben lehet csak a bűnösséget erre a cselekményre is megállapítani. Ha azonban ez a helyzet fennáll, annak a lényeges eljárásjogi szempontnak a következményeként, hogy az egy vádlott által elkövetett több bűncselekményt lehetőleg egyszerre kell elbírálni: a bíróság a bebizonyított többlet cselekményre is köteles ítéletet hozni. A Bp. 178. § (4) bekezdésének másodili mondata azt az esetet szabályozza, amikor a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok alapján nem kétséges ugyan, hogy a terhelt a vádban megjelölt bűncselekményen felül más bűncselekményt is elkövetett, azonban annak elbírálásához további részletek felderítése, lényeges körülmények (motívum, a kár összege, a végrehajtás módja stb.) tisztázása szükséges. A bíróság az ügy elbírálását ilyen esetben sem utasíthatja el magától, hanem amennyiben ez szükséges, a bizonyítás kiegészítését rendeli el, elnapolja a tárgyalást, s ezek mellett indokolt esetben e részben az eljárást el is különítheti. Ha azonban a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok a vádon felüli cselekmény tekintetében csupán gyanúokot szolgáltatnak, úgy a bíróságot a Bp. 87. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségnél egyéb nem terheli. Ez is csak akkor, ha a tárgyaláson az ügyész nem vesz részt. 1117. 753. A bíróság a Bp. 178. § (4) bekezdése értelmében a vádlottat a vádba nem vett más bűncselekményben olyan esetben is bűnösnek mondhatja ki, amikor a vádlottat a vádban szereplő bűncselekményeknek vádja alól felmenti. A 178. § (4) bekezdése első mondatának az a szövege, mely szerint új bűncselekmény megállapításának akkor van helye, ha a terhelt a vádban megjelöltön kívül más bűncselekményt is követ el, nem értelmezhető akként, hogy ha az eredeti bűncselekmény nem állapítható meg, ez a valóban elkövetett, de vádba nem vett bűntett megállapítását kizárná. B. K. 24. 754. A fellebbezési eljárásban a tárgyalás a Bp. 178. § (3) és (4) bekezdése alapján el nem napolható. Erre kell értelemszerűen következtetni abból, hogy a fellebbezési bíróság súlyosabb minősítés esetén sem szabhat ki súlyosabb büntetést (Bp. 205. § (2) bek.), hanem az elsőfokú ítéletet e célból hatályon kívül kell helyeznie, amikor is az új eljárásban a védelem jogai a tényállás vonatkozásában szabadon érvényesülhetnek. B. K. 52. Felmentés társadalomra veszélyesség hiányában 180. § b) 755. Rendkívüli körülmények a konkrét cselekmény társadalmi veszélyességét a tényállásszerűség ellenére kivételes esetekben kizárhatják. Ilyen esetben bűnösség megállapításának helye nem lehet, a terheltet fel kell menteni. 51. A II. sz. büntető alvi döntés. Lásd még a Btá. 1. §-ánál. Polgári jogi igény 182. § 756. Ha a büntető eljárásban sem magánjél, sem az ügyész nem érvényesített kártérítési igényt, a terhelt hivatalból nem kötelezhető kártérítésre. A Bp. 182. §, úgyszintén a 184. § (1) bekezdés d) pont rendelkezése szerint