Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Bp. 165., 107. §§ jelölt eseten kívül —, a korábbi vallomásokról készült jegyzőkönyv felolvasása az újabb kihallgatást nem pótolhatja. Ha azonban a tényállásnak a hatályon kívül helyezésre okot adó része, úgyszintén az erre vonatkozó bizonyítékok a tényállás további részeitől és az ezekre vonatkozó bizonyítékoktól teljes határozottsággal külön választhatók, úgy ez utóbbi vonatkozásban is a Bp. 165. §-ának (3) bekezdése szerinti felolvasás sorra kerülhet. B.K. 23. 734. Ha a tényállási hiányosság a korábban felvett bizonyítás egy részét nem érinti, úgy az érdemi döntést nem szolgáló munka-, idő- és pénzpazarlást jelentene csupán a bizonyítás teljes egészének újbóli közvetlen felvétele. 748. Bizonyítás kiegészítése 167. § 735. Amikor a döntő körülményekre egymással homlokegyenest ellenkező vallomások hangzottak el, a bíróság nem helyezkedhetik eleve arra az álláspontra, hogy az ellentétes vallomások közül egyiket vagy másikat a közvetlenségre hivatkozással valónak fogadja el, hanem a szembenálló vallomások alátámasztására vagy megerőtlenítésére alkalmasnak mutatkozó bizonyítás hivatalból történő elrendelésével arra kell törekednie, hogy a mérlegelés céljára minden beszerezhető bizonyítékot biztosítson. 1120. 736. Bizonyítás hivatalból való elrendelésének a per bármely szakában, a vádés védőbeszédek elhangzása után is helye lehet. 369. 737. A nyomozás kiegészítésének a tárgyaláson való elrendelése esetében csupán abban a kérdésben van az ügyész részéről fellebbezésnek helye, hogy az adatok megszerzése a tárgyaláson is biztosítható. A Bp. 167. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványnak helytadó végzés ellen perorvoslatnak helye nincs. Abban a kérdésben tehát, hogy az ügy kellő felderítése érdekében a bíróság bizonyos irányban bizonyítást látott szükségesnek, a perorvoslat kizárt. Ugyanígy fellebbezhetetlenül a bíróságra tartozik annak eldöntése is, hogy a bizonyítást a tárgyaláson veszi fel, vagy evégett valamelyik tagját kiküldi, illetve más bíróságot keres meg. A nyomozás kiegészítésének elrendelése a bizonyítás kiegészítésének egyik formája. A nyomozás kiegészítését elrendelő határozatra is vonatkozik tehát, hogy magának a bizonyításnak a szükségessége kérdésében a perorvoslat kizárt. A nyomozás kiegészítése elrendelésének a Bp. 175. § (2) bekezdése által hivatkozott 143. §-ából kitűnően előfeltétele az is, hogy a szükségesnek talált adatok megszerzése a tárgyaláson nem biztosítható. Ez független a bizonyítás szükségességének a kérdésétől, vagyis attól a kérdéstől, amelyben a Bp. 167. §-ának (2) bekezdése értelmében a perorvoslat kizárt. Azon az alapon tehát, hogy a hiányolt adatok megszerzése a tárgyaláson is biztosítható, az ügyész részére a fellebbezést meg kell engedni. Az ilyen tartalmú fellebbezés folytán viszont csupán azt lehet vizsgálni, hogy a bizonyítás kiegészítés módjaként indokolt-e a nyomozás kiegészítésének a választása. 870. 738. A bizonyítási indítványok elutasítására vonatkozó végzésben az elutasítás indokait nem kell közölni. Ezeket az ítélet indokolásában kell kifejteni. A Bp. 184. § (3) bekezdése szerint a tárgyalás során a bizonyítás kiegészítése iránt tett indítvány elutasításának okait az ítélet indokolásában kell kifejteni. Ebből következik, hogy az ilyen végzést, amely ellen perorvoslatnak csak az ítélet elleni perorvoslatban van helye (Bp. 167. § (2) bekezdés), külön indokolni nem 12*