Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

176 Bp. 146., 147., 149. §§ 715. A büntető eljárás kellő előkészítését biztosító eljárási szabályok alkalmazásáról a terhelt nem mondhat le jogérvényesen. 1044. 716. A büntető ügy tárgyalásának napjáról azon az alapon, hogy a határozat reájuk közvetlenül kihathat, azokat kell értesíteni, akikre nézve az ítélet rendelkezést tartalmaz. A büntető ügyben hozott határozatnak számos, a büntető ügyben ítélkező bíróság által sokszor nem is ismert vonatkozásban lehet kihatása. Az értesítésről rendelkező jogszabálynak célja nyilván nem az, hogy a bíróság a tárgyalás kitűzése előtt kutassa, hogy kire milyen vonatkozásban lehet hatása a meghozandó határozatnak és hogy mindezeket a tárgyalásról értesítse. A Bp. 146. § (1) bek. szerint a kifejezetten felsoroltakon kívül azokat az egyéb érdekelteket kell értesíteni a tárgyalásról, akikre a határozat közvetlenül kihathat. Márpedig közvetlenül csak arra hat ki a határozat, akinek igényére vonatkozóan az ítéletben rendelkezés van. Ez következik a Bp. 188. § (1) bekezdésének IV. részéből is, amely — a korábban felsorolt és ezúttal figyelembe nem jövő személyeken kívül — fellebbezési jogot is csak annak biztosít, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz. 536. Tárgyalás kitűzése utáni teendők 147. § 717. Ha a terheltet az iratok között megjelölt lakcíméről mint ismeretlent, illetve mint ismeretlen helyre költözöttet jelentik vissza, az eljárásnak a Bp. 147. §-a (1) bekezdése alapján való felfüggesztése előtt a bíróság általában köteles a terhelt helyes lakcímének megállapítása céljából a Lakbejelentő Hivatalt megkeresni. Mindaddig nem lehet szó ugyanis a terhelt tartózkodási helyének ismeretlenségéről, amíg fennáll az a lehetőség, hogy a terhelt új lakcíme a Lakbejelentő Hivatal adataiból megállapítható. Kivételesen mellőzhető a tudakozódás, s az eljárás minden további nélkül felfüggeszthető akkor, ha az eset körülményeiből, a helyi viszonyokból következtethetőleg az már eleve sikertelennek mutatkozik. (Pl. a munkásszállás nyilvántartási adatai szerint a terhelt a szállásáról ismeretlen helyre távozott.) A lakcím-közlésre irányuló megkeresés nem azonos a Bp. 106. §-ában szabályozott — csak a nyomozó hatóság által elrendelhető — lakhely felkutatással. Ez utóbbi állandó figyelési és nyilvántartási tevékenységgel jár. A lakhelykutatást, mihelyt elrendelésének oka megszűnt, a Bp. 106. §-ának (5) bekezdése értelmében kifejezetten vissza is kell vonni. B. K. 18. 718. Az ügyész kötelező részvételének kérdésében a tárgyalás kitűzése után már csak a tárgyaláson lehet határozni. Ez a kérdés ugyanis a Bp. 140. § (3) bekezdésében felsoroltak közé tartozik, azonban a Bp. 147. §-a (1)—(3) bekezdésében felsoroltakon kívül esik. B. K. 19. Perorvoslat az előkészítő szakban hozott határozat ellen 149. § 719. A vádiratol elfogadó vagy módosító határozat ellen nincs helye fellebbezésnek (óvásnak). Az ilyen határozat szoros egységben van a tárgyalás kitűzésével, márpedig az ezzel szembeni perorvoslatot a Bp. 149. §-a kizárja. Nem is volna értelme a perorvoslat megengedésének, csupán az eljárás elhúzódását eredményezné, mert hiszen a szóban levő határozat az ügy végső eldöntését — figyelemmel a Bp. 168. és 178. § rendelkezéseire — amúgy sem befolyásolhatja.