Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Bp. 41—43., 44., 47. § (3) bek. 165 rendelkezés is csak néhány, taxatíve felsorolt bűntettre vonatkozik, míg a többi magánindítványos bűntett esetén már az ügyész képviseli a vádat. A vádelejté* lehetőségét a Bp. a magánindítvány kérdésétől függetlenül szabályozza, s a Bp; nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyik terhelt elleni magánvád elejtésének a többi terheltre is kiható jelentőséget tulajdonítana. 1075. 662. A magánvádló a megismételt eljárásban is elejtheti a vádat. A hatályon kívül helyezés folytán nemcsak az ítélet, de az ezt megelőző eljárás is — legalább a tárgyalási szaktól kezdődően — hatályát veszti. Ezen nem változtat az, hogy a Bp. 165. § (3) bekezdése a bizonyítás különleges módjaként megengedi a tanúk és szakértők vallomásainak felolvasását. Az új tárgyaláson tehát megnyílik a magánvádló részére a Bp. 42. §-ában biztosított az a jog, hogy addig, amíg a bíróság az elsőfokú ítélet meghozatala céljából vissza nem vonul: a vádat elejtheti. Egyébként a magánvádló az eljárás megszüntetését általában elérheti azzal is, hogy a tárgyalásról elmarad. B. K. 92. 663. Ha az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, a járásbíróság előtti tárgyaláson való részvétele pusztán ezen az alapon nem kötelező. Az a körülmény, hogy az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, egymagában nem lehet indok arra sem, hogy a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezze. Az esetleges kötelezés kérdéséb ettől függetlenül esetenként kell a bíróságnak elbírálnia. B. K. 49. 664. Az ügyész által a magánvádlótól a Bp. 43. §-ának (2) bekezdése alapján átvett vád elejtése esetében a magánvádló vádképviseleti joga nem éled fel. A Bp. módosított szövege nem tartotta fenn az 1951. évi III. tv. 43. §-ának (2) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, hogy ilyen esetben a magánvádló vádképviseleti joga feléled. Ebből, valamint abból a körülményből, hogy a Bpn. egyébként is jelentősen szűkítette a magánvád szerepét, arra a következtetésre kell jutni, hogy a Bpn. a vád képviseletének a magánvádló által való átvételét ebben az esetben is ki akarta zárni. B. K. 2. 665. A magánvádló vádelejtése után már nincs helye ügyészi vádátvételnek. 750. 666. Az ügyész olyan magánvádas ügyben is élhet fellebbezéssel, amelyben a vád képviseletét az ítélet kihirdetéséig nem vette át. Addig az időig, amíg a magánvádló is fellebbezhet. B. K. 54. A sértett 44. § 667. A sértetthez a bíróság részéről intézett olyan tartalmú figyelmeztetés, amely alkalmas arra, hogy a sértett jogai helyes gyakorlása tekintetében félrevezesse, hatálytalan. 283. A terhelt figyelmeztetése jogaira Bp. 47. § (3) bek. 668. Az ítélet hatályon kívül helyezése a bizonyítási indítvány törvénysértő mellőzése és a terhelt kitanításának elmulasztása okából. A terhelt rágalmazó és becsületsértő kifejezésekkel illette a főmagánvádlót. Azzal védekezett, hogy a főmagánvádlónak vele szemben használt becsületsértő kifejezései indították a vádbeli szavak használatára. Erre az állítására tanúkat jelentett be. A bizonyítás elrendelését a bíróság indokolás nélkül mel-