Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

144 7/1953. (II. 8.) M. T. sz. r. 9. §, BHÖ. 447., 448. pont (2) bek. A Btá. 11. §-ának rendelkezése szerint nem büntethető a gondatlan cselekmény, ha a törvény csak a szándékos elkövetés büntetését rendeli. A „tudva" kifejezésnek a bűncselekmény tényállásába való felvétele azt jelenti, hogy a törvény csak a szándékos cselekményt kívánja büntetni. Ez pedig a Btá. 11. §-ának rendelkezéséhez képest a szóban levő bűntettnek gondatlan elkövetését kizárja. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a letiltó rendelvény kézhezvétele alapján általában a letiltásról való tudomásszerzésre kell következtetni. B. K. 90. Sikkasztás kizártsága 584. A bűncselekmény elkövetői a közös cselekményből származó zsákmány elosztásánál egymás ellen nem követhetnek el sikkasztást. A lopás elkövetőinek a lopott holmin való mikénti osztozkodást illetően egymással szemben a jog által elismert igényei nem lehetnek. Ebből következik, hogy az elkövetők valamelyikének az osztozkodásnál egymás sérelmére történt eljárása az állampolgárok tulajdona elleni bűntetteket sem valósíthatja meg. 574. Csalás 447. pont 585. Csalásnál a vagyoni haszonszerzés célzatát mint tényállási elemet az eshetőleges szándék nem pótolja. Csalás megállapításához — egyebek közt — az is szükséges, hogy az elkövető a cselekményt abból a célból kövesse el, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen. Ez az elkövető egyenes szándékát, a cselekmény következményeinek kívánását tételezi fel. 365. 586. Vendéglátóipari alkalmazottak társadalmi tulajdont és fogyasztókat károsító visszaélései. A terheltek cselekményeikkel nem csupán a társadalmi vagyonban idéztek elő károsodást, hanem ugyanakkor megkárosították azokat a vendégeket is, akiket a kiszolgált italok neme, minősége és ára, illetve mennyisége tekintetében fondorlatosan tévedésbe ejtettek. A vendéggel ugyanis az általa rendelt italneműek árát fizettették meg annak ellenére, hogy nem a rendelésnek megfelelő, hanem megtévesztésre alkalmas minőségű, de valójában olcsóbb árú vagy kisebb mennyiségű italneműt szolgáltak ki, mint amit a vendég megrendelt, az árkülönbözetet azután maguknak megtartották. A terheltek ezzel károsodást idéztek elő a társadalmi vagyonban, amennyiben visszaéléseiknek eredményeként a vendéglátó üzem elesett a szocialista akkumulációt fokozottabban szolgáló nagyobb összegű forgalomtól. Ezenfelül a leírt módon igen sok vendéget károsítottak meg, akiknek a személye ismeretlen és a számuk sem állapítható meg. A törvényességi tanács a terheltek cselekményeit a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűntett melleit számos, számszerűen meg nem határozható csalás bűntetteként is minősítette. 13. 587. Okirathamisítással elkövetett csalás esetén bűnhalmazatot kell megállapítani. 345. Részletesen : Btá. 57. §-ánál. Érték egybefoglalása csalásnál 448. pont (2) bekezdés 588. Háromszáz forinton aluli kárt okozó egyes csalásokat egységbe kell foglalni.