Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

vonatkozó, illetve a szerződés keretébe eső s annak kiegészítő részét, képező bármely más megállapodás a fuvarozó vasút által a fuvarozásért s az azzal szorosan összefüggő minden teljesítményért beszedhető dijakra s igy az ezek közé tartozó vasúti mérlegelési dijra vonatkozó kikötések is a fuvarozási szerződésbe az áru és a fuvarlevél elfogadása által belépő c z i m z e 11 ellen, ki az üzl. szab. 67. §-a szerint a vasútnak a fuvarlevél értelmében való kielégítésére van kötelezve, csak abban az esetben érvényesíthetők, ha azok a fuvarlevélbe felvétettek, vágtáz abban hivatkozott és a szerződés egyik alkatrészét képező vasúti üzletszabályzatban és díjszabásban foglaltatnak. De kimondta egyúttal, hogy másként alakul a helyzet magával a feladóval szemben s igy akkor is, midőn az árut kiváltó czimzett a feladóval azonos személy, ha a feladó, ki a vasúti mérlegelést maga kérte, fizeti meg a vasútnak a reá rótt mérlegelési illetéket. Ily esetben ugyanis a mérlegdij tartozatlan fizetés czimén jogosan vissza nem követelhető, mert minden visszakövetelési igénynek (condictio indebiti) szükségképeni előfeltétele az, hogy a fizető a fizetés alkalmával arra nézve, hogy neki fizetést kell teljesítenie, tévedésben volt; már pedig ily tévedés nem forog fenn abban az esetben, ha az, aki mint feladó maga kérte a mérlegelést, — annak tudatában, hogy azt kélte s hogy kérelmét a vasút teljesítette, fizeti meg a vasút által kirótt mérlegelési dijat, ily esetben tehát a fizetett mérlegelési dij visszakövetelésének jogos alapja teljesen hiányzik. Törvényszéki vélemény részletes okadatolással kifejti, hogy a vasúti árufuvarozás nem seriptuális szerződés oly értelemben, hogy az irás annak érvényességi kelléke legyen. Nem különösen a mázsálási dijak tekintetében, mert az ezek iránti szerződés a fuvarozás keretén kivül eső mellékügylet, melylyel a berni egyezmény nem is foglalkozik. ÍI. Az üzl. szab. 53. §. 3-ik pontjához tartozó póthatározmánynak és az ugyanezen szakasz 1. pontjához tartozó I. póthatározmánynak értelme az, hogy a vasút kifogásolhatja és visszautasíthatja ugyan a fuvarlevelet, illetőleg figyelmen kivül hagyhatja az abban foglalt nyilatkozatot, ha a feladó nem az előirt szavakat használja, tehát nem az előirt szavakkal kéri a mázsálást, de ha ezt nem teszi, hanem az arra vezetett mérlegelési kérelem alapján, habár ez szószerint nem is egyezik meg