Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

58 109. Elvi határozat — nem szerződés. Csak a kifejezett meghatalmazás kötelező. A részvénytársaság igazgatósága a felperes szabadalmának átruházását elvben 5 évre külön 1200 frt illetménynyel egyhangúlag elhatározta. Ugyanezen határozatban egyúttal kimondotta, hogy a három év lejártával a szabadalomért járó fix illetmény megszűnik s helyébe a tiszta jövedelem után bizonyos perczentuátió állana be s hogy az Írásbeli szerződés tervezetének elkészítésével a jogtanácsos bizatik meg. Ámbár a határozatról szóló jegyzőkönyv szerint felperes az igazgatóság határozatát elfogadta, kimondatott, hogy a határozatról szóló jegyzőkönyv szerződést nem tartalmaz, mert ahol a felek valamely tárgyalás nem végleges befejeztével a kötendő ügylet felől csak elvileg nyilatkoznak és az elvileg helyeseknek felismerteket egy később szerkesztendő okirat által kívánják meghatározni ós megállapítani, a puszta elvi kinyilatkoztatás által maga a szerződés még nyilván nem létesül s az csak akkor jő létre, ha az elvi kijelentést a feleknek az ügylet részletére is kiterjedő valóságos megegyezése és ennek irásba foglalása váltja fel. (1897. D. 249. Tábla: II. G. 71/97. 110. Kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó egylet főtitkára-keresk. meghatalmazott (hatásköre.) Az egylet alapszabályai szerint a főtitkár ügyköre csak irodai teendőkre szorítkozik, az egylet azonban üzletet is folytat s ezt az üzletet tényleg a főtitkár vezeti s ő szedi be az üzlet künn levő követeléseit. Kimondatott, hogy a főtitkár pénzfelvételre jogosult kereskedelmi meghatalmazottja az egyletnek, az pedig, hogy a facturákat a pénz beszedése előtt aláírás végett az elnöknek kellett bemutatni, az egylet belső kezeléséhez tartozik, de nem érintheti az egylettel összeköttetésben állók jogait, akik a be nem jegyzett alapszabályokat nem ismerhetik, minélfogva a főtitkár kezéhez teljesített fizetés az egylettel szemben hatályos, ha a fizetést egyedül a főtitkár nyugtázza is. (1897. D. 482.)