Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

43 66. Mennyiségi kifogás. Ha a megrendelt áru a sokkal nagyobb mennyiségű meg nem rendelt áruval egy ládában egy fuvarlevéllel érkezik, a megrendelt árut pedig csak az egész szállítmány után járó fuvardij és fogy. adó fizetése mellett lehet kiváltani: a vevő ilyen esetben az árut nem köteles átvenni. (1898. E. 125.) 67. A vétel tárgyát parthie-áru képezte. Az eladó kisebb mennyiségű árut küldött, mint a mennyit a vevő rendelt (6 drb helyett 3-at, 10 tuezat helyett 2-őt, 6 tuczat helyett 4V2-et.) A vevő emiatt visszautasitotta a küldeményt. Felebbezési bíróság: Parthie árunál a vevő a jobb és kevésbé jó minőségű árukat egységáron veszi, ennélfogva a mennyiség lényeges szerepet játszván, a vevő tehát jogosan kifogásolhatta a küldeményt. Tábla: A vevő külön megállapodás vagy kereskedelmi szokás hiányában a részleges teljesítést jogosan utasíthatja vissza. (1896. D. 264. II. G. 20./3. 897.)' 68. Mennyiség hiány. Az erről való értesítés kötelezettsége. A vevő az árut elküldő eladót a mennyiség-hiányokról mielőbb értesíteni tartozik, hogy az eladónak módjában álljon esetleg a fuvarozó irányában, vagy más ellenében a mennyiségi hiány folytán őt illető igények érvényesítése; és ha a vevő részéről az értesítés kellő időben megtörtént, azt, hogy a vételárnak megfelelő árut indított útnak, az eladó tartozik bizonyítani. Az, hogy a vételár az átvétel előtt kifizettetett, az eladó bizonyítási kötelezettségén mit sem változtat. (1895. I). 558. Tábla: G. 57/96.) 69. Elkésett mennyiségi kifogás. A mennyiségi kifogásra nem nyer ugyan alkalmazást a K. T. 346., 347. §-a, de a birói gyakorlat folytán megállapított jogszabály az, hogy a vevő, ha az áru mennyisége ellen kifogása van, erről tartozik az eladót, ha nem is azonnal, de kellő időben, nagyobb késedelem nélkül értesíteni.