Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

27 szabályozzák, nem imperativ jellegűek, hanem a felek által megváltoztathatók. Ha tehát bizonyos üzletágban az ahhoz tartozók állandóan bizonyos meghatározott feltételek mellett szerződnek, ugy, hogy ezek a feltételeket szokássá (a K. T. 267. §-ában emiitett szokássá) válnak, nem szenvedhet kétséget, hogy ellenkező kikötés hiányában a szerződés megkötésénél mindkét fél abból indul ki, hogy ezek a szokásos feltételek azokra vonatkozó világos megállapodás nélkül is irányadók. Minthogy tehát a budapesti kereskedelmi és iparkamara tanusitása szerint oly könyvkereskedői üzlet terén, mely nem használt könyveknek leszállított áron való eladására irányul (Bar-Sortiment) kereskedelmi szokás szerint az eladó minden kártérítési felelősség nélkül elállhat a vételügy lettől, ha az á kiadás, amelyre az ügylet vonatkozik, elfogyott, az uj kiadás pedig lényegesen külömbözik az előbbitől: e feltételek fennforgása esetén egyik antiquar-könyvkereskedő mint vevő, a másik antújuar-könvkereskedőtől mint eladótól a K. T. 353. vagy 355. §-a alapján nem követelhet kártérítést, ha az eladó nem szállitja az általa eladott művet. Nem követelhet akkor sem, ha az eladó meg is szerezte a mű további kiadási jogát. (1897. D. 46. Tábla: II. G. 99/97.) 31. Hitelezés mint bevett szokás. Ha több évi üzleti összeköttetés tartama alatt a vevő a fizetéseket nem az áru átvételekor, hanem az átvételtől számitott hat hó múlva teljesiti az eladónak, ez utóbbi nem vállal ugyan hallgatólagosan kötelezettséget arra nézve, hogy a vevőnek minden egyes vételnél hat havi hitelt nyújt, nem vállal még akkor sem, ha a vevő eljárása ellen soha fel nem szólalt. De amennyiben az eladó a több évi üzleti összeköttetés alatt kifejlődött szokástól eltérni akar, a kereskedői jóhiszeműség elvéből kifolyólag köteles erről a vevőt előlegesen értesíteni, ugy hogy ilyen értesítés hiányában a vevő joggal fölteheti, hogy az ujabb ügyletnél is hat havi hitelt élvez s az eladó a hat havi hitel letelte előtt nincs jogosítva őt a fizetésre perrel szorítani. (1897. Ö. 159.)