Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

103 magának a czimzettnek, hanem megbízottjának szolgáltatandó ki, kötelezőleg nem irja elő. (1896. D. 659. Tábla: II. ü. 9/98) 194. Hibás czimzéssel küldött áru. Altalános jogelv az, hogy az a szerződő fél, akinek a másik szerződő félnek valamely téves intézkedése hátrányára szolgál, első sorban tartozik intézkedni az iránt, hogy a téves intézkedés helyre hozassék. (Ha tehát az áru hibás czimzéssel küldetik, az erről értesített szerződő fél, ki a hibás czimzés miatt az áru átvételében gátolva van, tartozik a hibás czimzés kiigazítása végett a másik szerződő felet értesíteni s ha ezt elmulasztja, a perben a hibás czimzés tényével nem védekezhetik, ha az áru átvételét más okból, pl. a megrendelés hiánya miatt tagadta meg.) (1895. D. 350. > 195. Fuvarozással járó kiadás. A fennálló szabályok szerint a vám alá eső áru utáni vámilleték közvetlenül a fuvarozó vaspályától szedetvén be, az szükséges kiadást képez, mely az átvevő által megtérítendő. (K. T. 468. §. üzl. Szab. 60. §. 2. p. (1896. D. 425.) Szállítmányozás. 196. Szállítmányozás költsége. A szállító, kit egyedül a feladó bizott meg a szállítmányozással, ha az árut a czimzettnek kiadja, a szállítás költségének megtéritése végett már nem fordulhat a czimzett, hanem csak a feladó ellen. (1896. D. 852.) 197. Szállítmányozó felelőssége. K. T. 385. §. Ha igazolva van, hogy az áru, melyet a szállítmányozd átvett, nem a vasúton veszett el, a szállítmányozó felelőssége meg van állapítva és az alól csak akkor menekülhetne, ha kimutatná, hogy a kárt a rendes kereskedő gondosságával sem lehetett elhárítani. Az árukat magában foglaló tartály szembetűnő fogyató-