Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

54 ban akkép, hogy felperes a kötelezettség érvényesítésével várjon s bizonyos türelmet tanúsítson. (1906 D. 570. Tábla: 1907. I. G. 225.) 113/B. A K. T. 265. §-a tiltja a betűszerinti értelmezést. Már pedig ennek a kifejezésnek: „ha Isten megsegít" olyan értelmezést hogy a kijelentő ezzel a kijelentéssel jogilag nem akarta magát kötelezni, hanem csak az erkölcs, vagy a hitszabályok alá eső nyilatkozatot akarta tenni, igazán csak betűszerinti értelmezés lenne. Helyes értelmét a jelzett kifejezésnek tehát a kir. törvényszék abban látja, hogy az alperes ezzel egy feltételes kötelezettséget vállalt és ez a kötelezettség akkor áll be, ha alperes vagyoni viszonyai jobbra fordulnak. (1906. D. 570.) 114. Mellékkötelezettség megszűnik a főkötelezettséggel együtt. Alperes szerződési főkötelezettsége a hitelezett összeg visszafizetése volt és ennek csak a biztosítására köttetett ki s nem volt a szerződésnek önálló tárgya az, hogy alperes a szeszárukat felperestől tartozik beszerezni s hogy kötbért fizet, ha ezt a kötelezettségét megszegné; amennyiben pedig ezen mellékkötelezettség külön időhatárhoz kötve nincs, ugy ez nem azt jelenti, hogy alperes azt minden időhatárbeli korlátozás nélkül köti, hanem azt, hogy érvényessége a főkötelezettség időtartamára terjed s annak megszűnése szükségkép maga után vonja eme mellékkötelezettség megszűnését is. Ehhez képest felperest — ki keresetével kötbért érvényesített — a törvényszék elutasította, mert nem bizonyította, hogy alperes mástól vásárolt volna szeszárut, mielőtt tartozását felperesnek megfizette volna, azt pedig, hogy tartozása kifizetése után vasárolt-e mástól, vizsgálat tárgyává — mint lényegtelent — nem tette. (1904. D. 344.) 115. Követelés megszűnése. Ha a hitelező követelését kisebb összegben számítja fel, mint a mennyi őt megilleti, ebből még nem következik, hogy a fel nem számított részt elengedni kívánja, másrészt pedig nem létezik oly jogszabály, melynél fogva csupán azért, mert a hitelező valamely követelését fel nem számította ugyanakkor, mikor egyéb