Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

50 fizetés módját illetőleg nem nyilatkozott, sem a váltót kellő időben be nem küldte, olyannak tekintendő, mintha készpénzzel kivánt volna teljesíteni. (1907. D. 3) 106. Fedezeti váltó visszatartása a kamatok erejéig. Jogszabály, hogy a meghatározott összeg fedezetére adott váltó csak azon összeg fedezetére szolgál, annak kifizetése után többé vissza nem tartható, tehát a kamat-hátralék erejéig sem. (1907. E. 415.) 107. Váltóadás elmulasztása. A vétel 6 havi hitelre történt és felperes (eladó) még ezt is hajlandó volt további hat hónappal meghosszabbítani, tekintettel azonban arra, hogy alperes a megállapodás szerint 6 havi lejáratú váltót tartozott volna felperesnek adni, amely kötelezettségének eleget nem tett, a kir. törvényszék jogi álláspontja szerint ebből okszerűen az következik, hogy felperes ezzel szemben nem szorítható sem arra, hogy csak a váltót követelhesse, sem pedig arra, hogy váltó nélkül is 6, illetve 12 hónapig várjon követelése kifizetésére, mert a vételárnak váltó ellenében való hitelezése esetén a hitelezőnek módjában áll követelését leszámítolás utján azonnal értékesíteni. A váltó ellenében való hitelezés tehát a hitelezőnek oly vagyoni érdekével jár, amelyet az adós a váltóadás elmulasztásával meg nem sérthet és ha megsérti, azt akképpen tartozik helyrehozni, mintha kötelezettségének pontosan eleget tett volna, ami viszont csak ugy történhetik, ha tartozását készpénzben kifizeti; mert ha.csak váltót volna köteles adni, ezzel a késedelemmel felmerült vagyoni hátránya a hitelezőnek meg nem térülne. Ehhez képest a kir. törvényszék alaptalannak találta a vevő alperes időelőttiségre alapitott kifogását és a vételár és késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte egy olyan esetben, midőn alperes a váltó adását és az áru átvételét megtagadta, az áru átvételének megtagadására felhozott indoka pedig alaptalannak bizonyult. (1904. D. 833.) 108. Részfizetés. Jogszabály, hogy a hitelező részbeli teljesítést nem köteles elfogadni s azt visszautasíthatja. A részfizetés visszautasításának