Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

38 nyerészkedésre, a meglevő tőkék és munkaerők értékesítésére irányul, hogy az ö gazdasági felfogásukban az ingyenes szolgáltatásnak nem igen van helye s ebből kiindulva a K. T. 284. §-ában azt az elvet emeli érvényre, hogy a kereskedőkkel szemben a viszontszolgáltatás, ellenérték magától értetődik, azt ők külön kikötés nélkül is követelhetik. A viszontszolgáltatás kötelezettsége tehát kereskedőkkel szemben már a törvényből folyik ugy, hogy nem a viszontszolgáltatást, hanem az ingyenességet kell külön kikötni. (Az eset az volt, hogy alperes a felperestől bérelt raktáron kivül áruja — gépek — egy részét felperes udvarán helyezte el; felperes ezt egy ideig tűrte, csak utólag követelt bért az udvar elfoglalt része után is.) (1908. E. 163.) 80. Kártérítés. (Szállítás elmulasztása miatt.) Felek arra szerződtek, hogy alperes tejtermékeit felperesnek hetenkint fogja szállítani, felperes pedig azok vételárát ugyancsak hetenkint megfizeti. Alperes utoljára május 30-án szállított, ettől a naptól számított egy hét múlva késedelme már beállt, ugyanakkor tehát felperes értesíteni tartozott volna kártérítési igényéről, felperes azonban csak június 11-én szólalt fel s akkor sem tett említést kártérítési igénye fentartásáról, hanem akkor is csak a szerződés teljesítését követelte s haladéktalan utólagos teljesítést követelt s minthogy alperes ennek sem tett eleget, az erre szükséges egykét nap elteltével már mindenesetre értesítenie kellett volna alperest kártérítési igényéről, ez az értesítés azonban sem ekkor, sem később nem történt meg, így csak a kereset megindítása tekinthető erre vonatkozó joglépésnek, ez pedig csak július 2-án, tehát körülbelül 3 hét múlva a teljesítés végső határideje után történvén, nyilván elkésett. Ez okból a törvényszék felperest kártérítés iránti igényével elutasította s másrészt még azért is, mert jogszabály az, hogy teljesítést és ennek elmulasztása miatt kártérítést csak az a fél követelhet, aki a maga részéről szerződési kötelezettségének eleget tett. Azt vitatta ugyan felperes, hogy a fizetés egyszer sem történt a szerződéssel meghatározott időben, hanem mindig később s alperes május 30-ig mégis szállította az árut és igy olyan üzleti gyakorlat fejlődött ki a felek közt, mely a szerződés vonatkozó