Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)
21 41. Vétel. Nem szerződésszerű teljesítés. (Szállítási költség.) A létrejött vételi szerződés szerint az eladó bérmentesen tartozott az árut a vevőnek szállítani, ennek daczára az árut fuvardíjjal terhelten küldötte. A vevő az áru átvételét megtagadta, mire az eladó a vevőt az áru vételára iránt perelte. Keresetével elutasittatott, mert a K. T. 335. §-a szerint a szerződő felek egyike csak akkor követelhet a másiktól teljesítést, ha a maga részéről a szerződésnek már eleget tett, már pedig az eladó a fentiek szerint nem teljesített, illetve nem szerződésszerűen teljesített, amennyiben az árut a fuvardíjjal megterhelten küldte ; kikötés hiányában pedig a vevő az áru átvétele előtt nem köteles vételárat fizetni, s nem volt ez okból figyelembe vehető az eladónak az az előadása sem, hogy a vevő a szállítási költséget a vételárból levonhatta és hogy abba ő levélileg kifejezetten beleegyezett. (1904. E. 110.) 42. Az átadással járó, de a teljesítési helyről továbbítás után felmerült költség viselése. Az áru „franco Waggon Feketeardó" volt szállítandó és a vételár a szállítás alkalmával az illető kocsirakomány tiszta súlyának megállapítása után fizetendő, kétségtelen tehát hogy eladó a feladó állomáson a vasúti kocsiba berakott árut tartozott vevőnek átadni s hogy az átadással járó mérlegelésnek a berakás után kellett történnie. A mérlegelést a vasút teljesítette, melynek költsége a K. T. 341. §-a értelmében ellenkező kikötés hiányában az eladót terheli és nem háríthatja ennek viselését a vevőre amiatt, mert a vasút a feladó állomáson a méréshez szükséges berendezéssel nem rendelkezvén, a mérlegelést saját üzletszabályai értelmében más és nem a feladó állomáson (mely a teljesítési hely volt) végezte. (1904. D. 20.) 43. Szóbeli megállapodás — okirattal szemben. Ha az okiratot kiállító fél vagy megbízott annak tartalma felől felolvasás helyett hiányos — vagy elferdített — magyarázatot ad, akkor ugyanő nem hivatkozhatik arra, hogy az aláírás előtt a másik félnek is módjában lett volna az okiratot elolvasni, mert eljárásával amazt ettől a gondosságtól felmentette és így a
