Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

latkozzék, a kereskedő pedig már akkor nyilatkozik, midőn válaszát a postára adta s a levél már az ajánlattevő veszélyére utazik, mert az ajánlattevő az, akinek érdekében az ügylet létrejötte áll. (1906. E. 269.) 9. Meg nem rendelt áru átvétele nem jelenti a vétel létrejöttét. Alperes a felperes által küldött árut nem rendelte meg, csupán átvette felperes kérelmére a felperes által másnak a czimére küldött és ez által át nem vett áruküldeményt, azt 5 hónapon tul magánál tartotta és később — de még a kereset beadása előtt — felperesnek visszaküldte. A fenti tényállás szerint alperes felperestől árut nem rendelt, tehát sem a vétel tárgyára, sem az árra nézve felek közt megállapodás létre nem jött s nem lehet megállapítani a vétel létrejöttét alperes azon leveléből sem, melyben azt irja, hogy az árut azért tartotta magánál, mert arra talán idővel szüksége lesz. Minthogy felek üzleti összeköttetésben nem állottak, a K. T. 320. §-ának alkalmazásával sem lehet az áru puszta átvétele folytán a vétel létrejöttét megállapítani: ennek hiányában pedig felperesnek vétel jogczimén követelése nincs. (1906. E. 174.) 10. Vevő joga szerződésellenes teljesítés esetén. (348. §.) A K. T. 348. §-a világosan és akként rendelkezik, hogy ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását követelni. Ebből következik, hogy az árunak az eladó rendelkezésére bocsátása csupán a vételtől való elálláshoz való jog érvényesítésének képezi feltételét, a vételár leszállításának követelhetéséhez ellenben nem, mert a vevő, amennyiben a vételár leszállításának a jogát gyakorolja, az árut megtartja és azzal szabadon rendelkezhetik, az árunak ebben az esetben általa bizonyítandó minőségi hiánya tehát őt a vételár összegének kifogásolására az áruval általa történt rendelkezése mellett is feljogosítja. Ha tehát a vevő az árut megtartja és csak a vételár leszállítását igényelte, a rendelkezésre bocsátásnak szüksége fenn nem forgott; minthogy azonban az eladót az áru átvétele után ötöd