Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

68 Számok és számjelekből álló védjegyek. 1890: el. Ezen törvényszakaszok alapján nem lajstromozhatók az oly védI. t.-cz. jegyek, a melyek kizárólag számokból, illetve az árú előállítási helyét jelző szavakból áll. A jelen védjegy a törvénynek ezen rendelkezésébe beleütközik, mert a prakfalvi aczél szavak csupán az árú előállítási helyét jelzik, az 5% kitétel pedig számoknak tekintendő. A törvény ugyan csak számokról szól, ám nem lehet kétséges, hogy a számjelek is (%) ugyanazon elbánásban részesítendők, mint a számok, mert ezek éppen úgy nélkülözhetetlen forgalmi megjelölések, a melyekre bizonyos esetekben minden termelőnek egyaránt szüksége lehet, ezeknek lefoglalása tehát a forgalom szabad és szükséges megjelöléseinek számát csökkentené s végeredményben indokolatlan károsításra vezethetne. Megjegyzendő, hogy bár a jelen védjegyben az árú előállítási helyét jelző szó és a számjel nem kizárólag egymagában fordul elő, hanem egymással kombinálva, ez azonban a védjegy visszautasításának akadályát nem képezheti, mert az elfogadott és állandóan követett joggyakorlat alapelve szerint azok az árúmegjelölések, a melyek egymagukban nem jegyezhetők be védjegyül, egymással kapcsolatban sem lajstromozhatók, minthogy a forgalomnak nemcsak az egyes szavakra, hanem az egyes szavak okszerű kombinácziójára is szüksége van. (1528/1909.) <M-H> 87. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 20596. sz. védjegy az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 2. pontja alapján az oltalomból kizáratik. A védjegy két betűből, a tulajdonos nevének kezdőbetűit képező M. és H. betűkből áll, melyek kötőjellel vannak egymástól elválasztva s zárj el közé vannak téve. A védjegy ily kivitelben kizárólag a két betűnek a benyomását teszi, mert sem a zárójeleknek, sem pedig a betüjegyeket elválasztó kötőjelnek nem lehet oly specziális megkülönböztető képességet tulajdonítani, a mely a szemlélőben maradandó benyomást tenne és ennek emlékezetére hatna. Minthogy pedig a betű jegy ékből álló végjegy az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 2. pontja alapján lajstromozás tárgya nem lehet, az oltalom a védjegytől megtagadandó volt. (1133/1910.) 88. Kereskedelemügyi Minister: A bécsi kereskedelmi és iparkamaránál 42343. sz. a. csapokra, szelepekre stb.-re bejegyzett védjegy az Ausztriával kötött gazdasági szerződés XVII. t.-cz. 5. pontja, illetve a védjegytörvény 3. §. 2. pontja értelmében védjegyoltalom alá nem helyeztetik, mert a szó-