Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

702 Nemzetközi szerződések. — Ausztria. A védjegyoltalom területi hatálya. — Hazai árújegyek fogalma. Illetékesség védjegyekre vonatkozó intézkedések, határozatok és perek tekintetében. A. határozatok területi hatálya. Nem osztrák külföldi védjegytulajdonos képviselő-nevezési kötelessége. 1890: 840. 108.15211907. számú kereskedelemügyi w.inisteri rendelet.1) I. t.-cz. A kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Fel32' v sége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés XVII. czikkének végrehajtásáról a védjegyeket illetőleg. Miután a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-ik napján kötött szerződés határozmányai a m. kir. ministeriumnak az 1907. évi LIV. törvényczikkben nyert felhatalmazása alapján folyó 1907. évi deczember hó 31-én 6124. M. E. sz. a. kibocsátott rendelete folytán 1908. évi január hó 1-ső napjával életbe lépnek : az ezen szerződés XVII. czikkében foglalt rendelkezések megfelelő végrehajtása érdekében a védjegyeket illetőleg a következőket rendelem : 1. A védjegyoltalom a hazai árújegyek részére — minthogy kereskedelmi és gyári jegyek mind a két szerződő államban teljes törvényes oltalomban részesülnek — az itteni illetékes kereskedelmi és iparkamaránál eszközölt lajstromozás által nemcsak a magyar szent korona országainak egész területére, hanem a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (XVII. czikk 3. pont első bekezdése), valamint a szerződés XXIII. czikke értelmében Bosznia és Herczegovina területére is megszereztetik, a nélkül, hogy a hazai védjegytulajdonos köteles lenne védjegyét a másik szerződő államban is belajstromoztatni és ottan képviselőt nevezni. 2. Hazai árújegyeknek azok tekintetnek, amelyeket hazánk állampolgárai, úgyszintén azok, a kik a magyar szent korona országainak területén állandó lakhelylyel vagy iparteleppel bírnak, itt, vagy a konzuli bíráskodás alatt álló területeken folytatott vállalataik körében árúik ismertető jeléül használnak. (Zárjegyzőkönyv a XVII. czikkhez, 2. bekezdés.) 3. A védjegyekre vonatkozó minden intézkedésre és határozathozatalra azon állam központi hatósága az illetékes, a melyben a védjegy eredetileg és illetékesen lajstromoztatott. 4. Ezen szabály alól kivételnek van helye a fent idézett szerződés XVII. czikke 3. pontjának 5. bekezdésében felsorolt perek tekintetében, melyek úgy az itthon, mint a másik szerződő államban lajstromozott védjegyek tulajdonosai ellen a kereskedelemügyi m. kir. minister, illetve az itteni központi védj egy hatóság előtt 1) V. ö. 6483/1898. sz. K. M. R. 1. 705. old.