Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

A megkülönböztető erő fogalma. 29 Maijának az árúnak a képe megkülönböztető erővel nem bir s igy védjegy nem lebet. 25. Kereskedelemügyi Minister: Tekintettel arra, 1890 : hogy minden védjegynek a hasonlónemű árúknak egymástóli "t*cz ff f m * 1 • megkülönböztethetősége vemagának az illető árúnak a képe azonban ugyanezt az árút másnak azonos árújától a kereskedelmi forgalomban megkülönböztethetővé nem teszi, ennélfogva a védjegytanácsom meghallgatása után az alább felsorolt védjegyeket, mivel kizárólag az azokkal megjelölendő árúknak képét tüntetik fel, ezennel törölni rendelem és felhívom a kamarát, hogy budapesti 13017., 13018. és 13057. sz. védjegyeket, mint az 1890 : II. t.-cz. 1. §-ába ütközőket ugyanezen törvény 21. §. d) pontja alapján törölje. (1907 deczember 30. 1291/907.) 26. Kereskedelemügyi Minister: Az égeri 1750. sz. alatt lajstromozott védjegy az 1890 : II. t.-cz. 1. §-a alapján oltalomban nem részesíttetik. A védjegy keztyük, illetve keztyüárúk megjelölésére szolgál, s egy keztyűnek az ábrájából áll, melyen három betű van feltüntetve. Az árúnak az alakja általában nem lehet disztinktiv az illető árura, különösen pedig akkor, ha (miként a jelen esetben ) általánosan kereskedelmi szokás az illető árúk ábráját az árún vagy annak csomagolásán feltüntetni. Az ily jelvények arra szolgálnak, hogy a kereskedő a csomag vagy doboz külsején alkalmazott ezen megjelölésekről tájékozást szerezhessen arról, hogy mi van a csomagban, megkülönböztetési képességgel azonban