Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

A megkülönböztető erő fogalma. 25 ennek általános használata miatt, sem az országos czímer, mivel arra kizárólagos használati jogot engedélyezni nem lehet, megkülönböztethető jelleggel és képességgel nem bírnak. Tekintve most már, hogy a »Szivattyúgyár Budapest« kitételben csak oly adat foglaltatik, a mely az illető árúnak valamelyik Budapesten lévő szivattyúgyárból való származását jelzi, melynek egymagában való lajstromozását az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a tiltja, nem lehet kétséges, hogy a fenti adat sem képes a védjegytulajdonos szivattyú, stb. árúit más budapesti szivattyúgyár hasonló árúitól megkülönböztetni. Mindezekre való figyelemmel utasítsa a kamara védjegytulajdonost, hogy ezen védjegyen lévő felírás helyett a teljes czég nevét tüntesse fel, mely esetben a védjegy eredeti lajstromozási időpontjától számított elsőbbséget megtarthatja. Ellenkező esetben a szóban forgó védjegy, mint az 1890 : II. t.-cz. 1. §-ába és az 1895 : XLI. §-ába ütköző, az 1890 : II. t.-cz. 21. §. d) pontja alapján törlendő. (1904 augusztus 27. 502/904.) 19. Kereskedelemügyi Minister: A beszterczebányai 73. sz. védjegyet, figyelemmel az 1890. évi II. t.-cz. 1. §-ára, valamint az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-ára, törvényes oltalom alá nem helyezhetem. A védjegy ugyanis a magyar országos czímer mellett csupán a »Posztógyár Beszterczebánya« szavakból álló feliratot tünteti fel, ily alakban a védjegy individualizáló, illetőleg árúkat árúktól megkülönböztető jelleggel nem bír. Megkülönböztető alkatrészek a védjegyben nem foglaltatnak, mert a »Posztógyár Beszterczebányán« felirat forgalmi jelentősége szerint csak azt fejezi ki, hogy az ezzel megjelölt árú egy beszterczebányai posztógyárból ered, ezen megjelölés azonban minden olyan iparterméket, a mely Beszterczebányán egy hasonló iparvállalatban készül, természetszerűleg illet meg, a nélkül, hogy erre valaki kizárólagos használati jogot igényelhetne. Habár az országos czímer használatára vonatkozó jogosultság igazoltatott is, a czímer egymaga individualizáló hatással nem bír. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a védjegy az árút egyénesítő alkatrészek hiánya miatt a védjegytörvény 1. §-ára való figyelemmel, nem igényelhet törvényes oltalmat. (1904 január 25. 22/904.) 20. Kereskedelemügyi Minister: A győri kereskedelmi és iparkamaránál keserűvíz megjelölésére belajstromozott 354. sz. védjegy az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 3. pontja, illetve 1. §-a értelmében oltalomban nem részesíthető. A lajstromozást megtagadni kellett volna egyrészt, mert a kereken csipkézett pecsét, mint vignetta, a forgalomban bizonyos árúknál a tartályon, burkolaton általánosan használatos,