Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Eljárási szabályok védjegyperekben. 435 hoz képest átmeneti időt megállapítani, mert ily megállapítás — ha 1890 : önkényes nem akart lenni — szükségessé tette volna a 48840/96. t-cz­számú rendelet kibocsátásakor forgalomban levő árúmennyiség meg-21 határozását s az elárúsításra elégséges idő megállapítását. |gg5 . Ilynemű megállapításokra azonban a törvény a védjegyható- xLl. ságot nem jogosítja, nem is említve azt, hogy az ily megállapítás t.-cz. gyakorlatilag lehetetlen volna. 3- §• Ezek a megfontolások vezettek engem, midőn a fenforgó ügy­ben 48840/96. sz. a. kelt határozatommal döntöttem, s a jelzett indokok alapján nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezen határo­zatomat a czég által kivánt értelemben kiegészítsem. Ugyancsak a fentebbi tekintetekből nem áll módomban a czég azon sérelmét orvosolni, hogy a »Saxlehner András« czég a 48840/96. szám alatti rendelet alapján kiadott körleveleivel vagyonilag káro­síthatta, mert ezen kártérítési kérdés is nem a védjeg}'hatóság, hanem a polgári bíróság elé tartozik. (1897 november 10. 313/IV./1897.) Kizárólag peres eljárás során elbírálható kérdések. Rancjsorozat. Hasonlóság. Más védjegygyei szemben való kizárólagos haszná­lati jog. 704. Kereskedelemügyi Minister: Az U. H. rész­vénytársaság azon kérelmét terjesztette elém, hogy mondjam ki, miszerint a budapesti 3366. sz. védjegye az S.-féle, valamint az ezzel egyidejűleg bejegyzett szóvédjegyekkel egyenlő rangsorozattal bír. Felhívom ennek folytán a kamarát, értesítse nevezett részvény­társaságot, hogy ezen kérelmét adminisztratív úton tárgyalás alá nem vehetem, mert ily kérelem fölött a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-czikk módosításáról és kiegészítéséről szóló 1895. évi XLI. t.-cz. 3. §-a értelmében az állítólag régebben bejegyzett véd­jegy tulajdonosának kérelmére a megtámadott védjegy tulajdonosá­nak és szükség esetén szakértőknek meghallgatása után csak a per folyamán hozható határozat. (1896 márczius 3. 5510/1896.) 7(15. Ke r e s k e d e 1 e ni ü g y i Minister: Az »Unio m. általános phosphormentes gyufagyár r.-t.« azon kérelmet terjesztette elő, hogy tekintettel arra, miszerint a bpesti 3808. a) és b) sz. alatt bejegyzett védjeg}reihez hasonló két darab védjegy a prágai kama­ránál 658, illetve 700. sz. alatt belajstromoztatott, ezen védjegyekre nézve a végleges döntést hozzam meg. Felhívom ezek folytán a Kamarát, értesítse a nevezett részvény­társaságot, hogy ezen kérelmét tárgyalás alá nem vehettem, mert ily kérelem felett a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1895. évi XLI. t.-cz. 3. §-a értel­mében a régebben bejegyzett védjegy tulajdonosának kérelmére. 28*

Next

/
Thumbnails
Contents