Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Központi védjegylajstrom. 413 vállalkozhatik, egyrészről azért, mert a személyzet erre nem elegendő, 1890 : de főleg azért nem, mert a hasonlóságok megítélésében a hivatal is'lt.-cz. hibázhat ; ilyen irányú felelősséget pedig magára nem vállalhat. l'- §" Ezidőszerint nehezíti a kutatást még az is, hogy a védjegylajstromkivonatok a központban már nem árúcsoportok, hanem az egyes kamarák szerint tartatnak nyilván. Felhívom ennek folytán a kamarát, hogy ily irányú felvilágosítás iránt hozzá forduló feleket a fentebb vázolt értelemben tanítsa ki, egyúttal értesítvén őket, hogy az 1890. évi II. t.-cz. 17. §-a értelmében a központban vezetett védjegylajstromok mindenki által megtekinthetők lévén, vagy személyesen, vagy megbízott útján az Írásbeliség mellőzésével forduljanak a nevezett hivatalhoz, mely a szükséges útbaigazítás készséges megadását kötelességének fogja ismerni. (1908 deczember 5-én.) G73. Kereskedelemügyi Minis ter: G. és G. czég kérelmében azt kéri megállapítani, vájjon fogkrém megjelölésére bizonyos elnevezések használtatnak-e és védve vannak-e. Felhívom a kamarát, hogy folyamodó czéget arról értesítse, hogy mivel a kérdéses ténykörülmények megállapítása az illető árúcsoportba tartozó árúk megjelölésére eddig lajstromozott összes több ezerre tehető védjegyeknek áttekintését teszi szükségessé s mivel ezen vizsgálat kizárólag a vizsgálatot teljesítő egyén észlelésén és benyomásán alapul, azért ily vizsgálatnak hivatalbóli teljesítése nem mutatkozik czélirányosnak. Ily vizsgálat ellen szól főleg az a körülmény, hogy a legszorgosabb kutatás mellett is előfordulhatna az, hogy a vizsgálatot teljesítő egyén szubjektív felfogásánál fogva vagy elnézésből olyan lajstromozást hagy figyelmen kivül, a mely a folyamodó által czélba vett lajstromozásra nézve fontossággal bír, így pedig a hivatalból elrendelt vizsgálat mellett sem lenne a megállapítani kért ténykörülmény minden kétséget kizárólag megállapítható. Figyelembe veendő továbbá az a körülmény is, hogy a törvény a védjegynek oltalmát nemcsak a belajstromozott védjegygyei azonos, hanem az ehhez hasonló védjegygyei szemben is biztosítja s hogy a hasonlósági kérdés joghatályos eldöntésének csak vita esetében és az érdekelt felek meghallgatása után van helye. Ebből folyólag a központi védjegyhatóság vizsgálati eredményéből a már korábban lajstromozott hasonló védjegyekre ki sem terjeszkedhetnék, holott azok éppen olyan fontossággal bírhatnak, mint a lajstromoztatni kivánt védjegygyei azonos védjegyek. Előadottak indokolttá teszik, hogy az érdekelt fél a vizsgálatot maga teljesítse, a mihez a központi védj egy lajstromozó hivatal készségesen segédkezet nyújt. (1906 április 11. 392/906.)