Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

A védjegylajstromozás alakiságai. 401 gyezze fel, a védjegyek tulajdonosát pedig erről értesítse azzal, hogy 1890: a mennyiben védjegyeit a feketén kivül még más színben is akarja H.t.-cz. használni, azokat az illető színekben külön-külön is lajstromoztassa. 13, és (1891 november 28. 72207/1891.) u §§ Gí7. Kereskedelemügyi Minister: Értesítem a kamarát, hogy a miskolczi 2. sz. védjegyet egyelőre függőben hagytam. A kamara ugyanis felterjesztésében megjegyezte, hogy a védjegy felváltva piros és fekete szinben lesz a csomagoláson alkalmazva s ennek daczára azt csakis fekete szinben terjesztette fel hozzám. Minthogy ez az általam 7023/1891. sz. alatt a szines védjegyek tárgyában kibocsátott körrendeletem 1. pontjával ellenkezik, utasítom a czímet, hogy a szóban forgó védjegyet külön szám alatt piros szinben is lajstromozza, ezért a védjegytulajdonostól ujabb lajstromozási díjat szedjen be, azonkívül a védj egy ábrákat úgy csoportosítsa, a mint azok használva lesznek, minthogy a lajstromba iktatott példány akként tartozik a védjegy képét feltüntetni, a mint ez a forgalomra szánt árúkon megjelenik, még pedig oly kép, hogy semmiféle magyarázó megjegyzésekre szükség ne legyen. (1891 november 25. 72181/1891.) Védj egy bizonyítványok: A védjegybizonyítványok bélyegmentességéről. 69409/896. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet. A magyar kir. pénzügyminister ur egy felmerült eset alkalmából arról értesít, hogy a belajstromozott védjegyekről a lajstromoztató feleknek kiadatni szokott hivatalos bizonyítványok, helyesebben : »értesítvények« a bélyeg- és illetékszabályok 46. díjt. 4. pontja értelmében bélyegmentesek, mert ezen igazolványok egyszerűen a lajstromzást kérő beadványok elintézését képező hivatalos kiadványoknak tekinthetők és az idézett díjtétel 1. pontjában minősített bélyegköteles kiadványok jellegével nem birnak.1) Félreértések kikerülése czéljából figyelmeztetem a kereskedelmi és iparkamarát, hogy a szóban levő hivatalos kiadványokat légzések « alakjában adja ki.2) (1896 november 11-én.) 1) Az illetéki díjjegyzék idézett tételei a következőképen szólnak : 46. tétel. 1. pont. Hivatalos kiadványok : melyek hatóságok, vagy közhivatalok által valamely nem a polgári magánjog czímén alapuló szabadalom, jog vagy kiváltság engedélyezése, vagy valamely képesség elismerése iránt kiadatnak, ivenként 2 K. 2. pont. Minden egyéb hivatalos kiadványok, melyek sem okiratoknak, sem bizonyítványoknak, sem hivatalos másolatoknak nem tekinthetők, illetékmentesek, de ha mellékletül használtatnak, az ezekre szabott bélyegkötelezettség alá esnek. 2) A védj egy bizonyítvány ok másodlatai 2 K 30 f. bélyegilleték alá esnek Dr. Szász János : Védjegyjogi Döntvénytár. 26